Johnson ezt szerda este meg is tette. A kormányfő szerint ugyanis az ellenzéki Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az EU-val a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.
A választások közötti időszakot öt évben rögzítő brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298-an szavaztak a kezdeményezésre.
A választási indítvány elfogadásához a Munkáspárt támogatása elengedhetetlen lett volna, de a legtöbb Labour-képviselő tartózkodott.
Az ellenzéki álláspont szerint csak akkor lehet megtartani az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához. A Downing Street azonban csütörtökön utalást tett arra, hogy a Lordok Házában létrejött megállapodás nyomán Johnson újabb kísérletet tehet az előrehozott választások kiírására. A kormányfői hivatal szóvivőjének megfogalmazása szerint egyértelművé vált, hogy választóknak kell eldönteniük, ki képviselje Nagy-Britanniát az EU-val folytatandó tárgyalásokon.
A választások kiírása valamilyen módon mindenképpen elengedhetetlennek tűnik, mivel Nagy-Britannia gyakorlatilag kormányozhatatlanná vált. A rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény napirendre vételét ugyanis a kormánnyal szembefordulva csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő is megszavazta, és őket kizárták a tory frakcióból. Boris Johnson kormánya ezzel kisebbségbe került az alsóházban.
A kilépés további, már harmadik halasztásáról az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács hozhat egyhangú döntést az érintett tagállam beleegyezésével.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!