Lengyelországban nem aratott osztatlan sikert Emmanuel Macron francia államfő kijelentése, miszerint Varsó gátolja Európa környezetvédelmi törekvéseit, ezért a fiataloknak inkább ott kellene tüntetniük.
– Sajnálattal hallom az ilyen jellegű közleményeket, amelyek a közös megoldások helyett erőszakos viselkedésre sarkallnak – reagált Macron szavaira Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, aki francia kollégájához hasonlóan részt vesz New Yorkban az ENSZ klímacsúcs-értekezletén, illetve közgyűlésén. Macron vasárnap beszélt arról újságíróknak, hogy Lengyelország, Csehország, Észtország és Magyarország ellenállása miatt júniusban nem született megállapodás arról az uniós célkitűzésről, amelynek értelmében az EU gazdaságának 2050-re szén-dioxid-semlegessé kellene válnia.
– Felvonulni minden pénteken, és azt üzenni, ég a bolygó, szép dolog, de nem ez a probléma. Tüntessenek inkább Lengyelországban, segítsenek nekem noszogatni azokat, akiket nem tudok cselekvésre sarkallni – idézte az AP hírügynökség a francia államfő szavait.
Fotó: MTI/EPA/Eric Fererberg
Lengyelország áramtermelésének 80 százaléka a szénbányászatból – az egyik leginkább környezetszennyező energiaforrásból – származik, amelynek arányát az elkövetkező évtizedekben igyekeznek csökkenteni. A lengyel külügy közleménye szerint Macron tisztában lehet országa erőfeszítéseivel, ezért reméli, a francia államfő a jövőben felhagy Varsó kioktatásával, mert az „kezd fárasztó lenni”. A lengyel sajtó sem kímélte Macront. A wPolityce hírportál úgy véli, a francia államfő szavai valójában a „liberális demokrácia ellenfeleinek” szánt bírálat, amelyhez hasonlót Macron a brazil államfővel, Jair Bolsonaróval szemben is megengedett magának a brazíliai erdőtüzek kapcsán. A Rzeczpospolita című napilap szerint Macron a francia üzleti érdekeltségek miatt sosem kritizálná Kínát, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóját.
A francia elnök a klímacsúcson Greta Thunberget is bírálattal illette, amiért a svéd aktivistalány az ENSZ Gyermekjogi Bizottságánál panaszt emelt többek között Franciaország ellen a klímavédelmi erőfeszítések hiánya miatt. – Nem érzem úgy, hogy a francia vagy a német kormány állna ma a változások útjában – nyilatkozta a francia elnök, aki szerint a fiatalok „radikális álláspontja megoszthatja társadalmainkat”.
MAGYAR VÁLLALÁSOK
A klímacsúcson a magyar államfő bejelentette, hogy Magyarország a következő három esztendőben közel hatmillió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, aminek egy részével a Zöld Klímaalapot támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Áder János köztársasági elnök felszólalásában elmondta, Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását, bővíti atomerőművi termelését. Ez lehetővé teszi, hogy a magyarországi áramtermelés 90 százaléka 2030-ra szén-dioxid-mentes legyen. (MTI)
