Kelepcében a tagállamok

Noha az Európai Unió külügyminisztereinek tegnap végre sikerült egységes álláspontot kialakítva elítélniük Törökország északkelet-szíriai bevonulását, közben jelentősen megváltozott a térség hatalmi dinamikája, az Ankara által terrorszervezetként számontartott kurd erők ugyanis fájdalmas kompromisszumot kötöttek a szíriai elnökkel. Az EU egyelőre még csak tervasztalon létező nyomásgyakorlásának azonban új színt adhat, hogy a tagállamok többsége a NATO-n belül Törökország katonai partnere, az észak-atlanti szövetség állásfoglalása pedig egyértelmű a kérdésben: az egység mindenek felett áll.

Ankara támogatását élvező milíciák a török–szír határ közelében Fotó: REUTERS/Khalil Ashawi

Komolyabb döntést az európai állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozóján hozhatnak, a helyzetet azonban jelentősen megnehezíti, hogy az EU úgy akar nyomást gyakorolni Ankarára, hogy az egyúttal NATO-tag uniós tagállamoknak Törökország katonai szövetségese. A luxemburgi külügyminiszter komoly aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Törökország szíriai inváziója más NATO-tagállamokat is háborúba taszíthat a kurdok és a szíriai hadsereg között frissen létrejött alku következményeként. Az észak-atlanti szövetség kollektív védelmet garantáló 5. cikkelye ugyanis kimondja: a NATO bármelyik tagja ellen intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egyébként tegnap próbálta csitítani a szövetségen belüli indulatokat, azonban elsősorban Ankarának kedvezve. Mint fogalmazott, Törökországnak legitim biztonsági aggályai vannak déli határát illetően.