Hétfőn nyilvánosságra hozták Michael McKinley, Mike Pompeo tanácsadója meghallgatásának leiratát is.
McKinley, aki a múlt hónapban lemondott posztjáról, arról beszélt a törvényhozóknak: amiatti aggodalmában nyújtotta be lemondását, mert „az lett a küldetésünk, hogy belpolitikai megfontolásokból negatív politikai információkat szerezzünk”. A volt tanácsadó emellett nehezményezte azt is, hogy a külügyminisztérium nem állt ki Yovanovitch nagykövet mellett.
A vizsgálatokat folytató három bizottság ugyanakkor nem hozta nyilvánosságra sem Kurt Volker, korábbi ukrajnai különmegbízott, sem Tim Morrison, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa munkatársa meghallgatásának szövegét. A meghallgatásokról kiszivárgott információk szerint Volker azt közölte a demokrata párti törvényhozókkal, hogy sem a Fehér Házban, sem a külügyminisztériumban „soha nem kértek tőle semmit”, ami helytelen lett volna. Tim Morrison pedig azt hangsúlyozta, hogy a Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetésben semmi törvénytelen nem hangzott el.
A demokrata többségű képviselőházban azért indítottak vizsgálatot, mert a Trump-Zelenszkij beszélgetésben az amerikai elnök felvetette ukrán kollégájának, hogy meg lehetne vizsgálni Joe Biden és fia ukrajnai ügyleteit. A demokraták ezt úgy értelmezték, hogy az elnök külföldi országot kért fel beavatkozásra az amerikai belpolitikába, s erre hivatkozva indították meg az elnök alkotmányos felmentéséhez (impeachment) szükséges előzetes vizsgálatokat.
Donald Trump többször is „boszorkányüldözésnek” minősítette a vizsgálatokat. Hétfőn a Twitteren megismételte, hogy a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetése nem volt kifogásolható. „Semmi ok rá, hogy tanúkat hívjanak be a szavaimat elemezni és értelmezni” – írta a mikroblogban az elnök.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!