Ilyen helyzetből az előrehozott Bundestag-választás jelenthet kiutat, de alig 20 százalék gondolja, hogy a 2021 őszéig tartó törvényhozási ciklus határidő előtti lezárása és az új választások kiírása erős és cselekvőképes kormányt biztosítana Németországnak, míg 64 százalék úgy véli, hogy mindez nem változtatna a helyzeten.
Ez a jelenség összefügg azzal, hogy a jelenlegi erőviszonyok alapján az előrehozott választás nem nyitna utat új koalíciós formák kipróbálásához, kivéve a CDU/CSU pártszövetség és az ellenzéki Zöldek összefogását, amiért sem a jobboldali uniópártok, sem a baloldali irányultságú ökopárt táborában nem lelkesednek a szavazók.
Amennyiben most vasárnap lenne a Bundestag-választás, a CDU/CSU a szavazatok 29,5 százalékára számíthatna, ami elmarad a 2017-ben szerzett 32,9 százaléktól. A második helyen a Zöldek végeznének 21,5 százalékkal, ami több mint a duplája a 2017-ben szerzett 8,9 százaléknak. A harmadik helyet a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szerezhetné meg 14,5 százalékkal, ami mérsékelt erősödés a 2017-es 12,6 százalékhoz képest. Az SPD lenne a Bundestag negyedik számú ereje, 14 százalékos választási eredménnyel, ami további jelentős gyengülés az eddigi mélypontot jelentő 2017-es 20,5 százalékhoz képest. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a két évvel ezelőtti 9,2 százalék után a szavazatok 8 százalékára, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7 százalék után 7,5 százalékra számíthatna az Allensbach adatai szerint.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!