A következő öt év legfontosabb portfóliójának nevezte a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi pozíciót Orbán Viktor, amelynek a magyar biztos, Várhelyi Olivér (képünkön) kezébe kerülésével kapcsolatban a magyar miniszterelnök tegnap hangsúlyozta: nem emlékszik arra, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben bármely nemzetközi szervezetben olyan erős befolyást jelentő pozíciót tudott volna szerezni, mint most a bővítési pozícióval az Európai Unióban.
– Nagy ünnep ez nekünk, de talán az árnyékos oldalról is érdemes beszélni, hiszen sokan meg akarták akadályozni, hogy ez így legyen. Hazánknak vannak nemzetközi riválisai, de Magyarországon belül is komoly aknamunka folyt, a magyar ellenzék ugyanis egyesítette erőit Brüsszelben, hogy elgáncsolja a magyar biztosjelöltet, fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Hozzátette: azt is tények támasztják alá, hogy a magyar származású amerikai spekuláns, Soros György személyesen próbált eljutni a legmagasabb rangú európai vezetőkhöz, hogy megakadályozza Várhelyi Olivér kinevezését. – Nagy csata volt, de megnyertük, húzta alá a kormányfő.
Arról is beszélt, hogy bár a szomszédság- és bővítéspolitika egyelőre misztikusan hangzó szavakként jelennek meg a diskurzusban, a gyakorlatban a portfólió magyar kézbe kerülése azt jelenti, hogy hazánk biztosa az Európai Unió biztonságát fenyegető legfontosabb kérdésben alakíthatja az unió politikáját. Orbán Viktor ezek között említette a migrációt, utalva arra, hogy a bevándorlók jelentős hányada a balkáni útvonal felől próbálja megközelíteni az EU külső határait, de – mint mondta – a kontinensünkre Afrika felől irányuló fenyegetés is ugyanilyen fontos, Várhelyi Olivérnek pedig a Földközi-tenger túlsó partján fekvő afrikai országokkal is kell majd foglalkoznia. Hozzátette: az uniót fenyegető másik bizonytalanság Ukrajnában van az orosz–ukrán konfliktus miatt, amivel szintén lesz munkája a magyar biztosnak, de a portfólió megszerzése energetikai szempontból is fontos, hiszen Várhelyi Olivér lesz felelős a Kaukázussal, illetve Azerbajdzsánnal való kapcsolattartásért is, márpedig az rendkívül fontos energiabiztonsági kérdés, hogy abból a térségből miként tudunk Oroszországon kívüli területekről energiát hozni Magyarországra, illetve az Európai Unióba.