A brexit tüzeli a skót szeparatizmust

Skócia 2014-ben referendum útján utasította el a függetlenedést, akkor a lakosság 55 százaléka szavazott az Egyesült Királyságban maradásra. A brexit ugyanakkor átalakította a preferenciákat.

Függetlenséget és EU-tagságot követelők Glasgow-ban egy tavalyi tüntetésen. Fotó: Dylan Martinez Forrás: Reuters

A brit Konzervatív Párt elsöprő választási győzelme nyomán a legtöbben elkezdték találgatni, hogy mit lép a szeparatista és EU-párti skót kormány. Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere (kormányfője, képünkön) a BBC tegnap reggeli adásában arról beszélt: nem fogja hagyni, hogy Boris Johnson és kormánya egész egyszerűen túszul ejtse Skóciát. – Megmondtam neki péntek este a telefonban is: nagyot téved, ha azt hiszi, hogy ezzel vége a játéknak – hangsúlyozta Sturgeon, utalva arra, hogy az újraválasztott brit miniszterelnök első körben nemet mondott az edinburghi kormány újabb függetlenségi népszavazásról szóló óhajára. Vasárnap a konzervatívok egy másik befolyásos alakja, Michael Gove is kizártnak nevezte, hogy Skócia lakossága a következő öt évben szavazzon az elszakadásról.

A skót nacionalistákat a nagy-britanniai választási eredmény bátorította fel igazán. A brit konzervatívok mellett ugyanis a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt tudott erős teljesítményt felmutatni: a szeparatista tömörülés a londoni alsóházban a Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett, és ezzel tizenhárom képviselői hellyel növelte a londoni frakciója létszámát. Sturgeonék azzal érvelnek, hogy arányosan Skóciában jobb teljesítményt értek el, mint a Johnson vezette párt országosan. Ez egyébként igaz is: míg a Skót Nemzeti Pártot a skóciai szavazók 45 százaléka támogatta, a Konzervatív Párt országszerte a voksok 43 százalékát szerezte meg. Skóciában a konzervatívok helyi ágára a szeparatisták valóban súlyos vereséget mértek, de a teljes képhez tartozik, hogy a konzervatívok a szigetország egészében tizennégy millió voksot kaptak – szemben Sturgeonék 1,2 millió szavazatával. Arról nem is beszélve, hogy a megosztott hatáskörök miatt a londoni kormány beleegyezése nélkül Edinburgh aligha írhat ki jogszerűen újabb népszavazást.

Függetlenséget és EU-tagságot követelők Glasgow-ban
Fotó: Reuters

Nicola Sturgeon elmondása szerint már a héten részletes és demokratikus jogi utat vázol fel annak érdekében, hogy Skócia mielőbb, ideális esetben 2020 végén szavazhasson a függetlenedésről. – A skót kormány gyakorlatilag bármikor kiírhatná a népszavazást, de London beleegyezése, jogi garancia nélkül ennek nem lenne értelme. Az Európai Unió például sosem fog egy jogszerűtlen referendum alapján tagokat felvenni – mondta lapunknak egy brit konzervatív forrás Brüsszelben, hozzátéve: Boris Johnson jól tenné, ha új megállapodást kötne Skócia alkotmányos helyzetéről. Egy olyan megállapodást, amely szélesebb mozgásteret hagy Edinburghnak. – A brit miniszterelnöknek csak addig kell elmennie, amíg a skót kormány már nem lehet biztos benne, hogy megnyerné a függetlenségi népszavazást – fogalmazott forrásunk.

Skócia 2014-ben referendum útján utasította el a függetlenedést, akkor a lakosság 55 százaléka szavazott az Egyesült Királyságban maradásra. A brexit ugyanakkor átalakította a preferenciákat. A Panelbase kutató friss felmérése szerint amennyiben a királyság elhagyja az EU-t, a skótok 51 százaléka már inkább támogatná az elszakadást. Ha mégsem lenne brexit, 58 százalék voksolna nemmel a függetlenedésre, mutatott rá a Panelbase. A 2016-os brexitnépszavazáson a skótok 62 százaléka szavazott az EU-tagság fenntartására. A királyság egészében viszont 52-48 százalékos arányban győztek a brexitszavazatok.