Ismét a londoni alsóház elé kerül a Brexit-megállapodás

Pénteken az új összetételű londoni alsóház elé terjeszti a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást a konzervatív párti brit kormány.

A képviselők várhatóan szavaznak is az egyezményről, de ez még csak az első lépés lesz a ratifikálás felé. Alsóházi jóváhagyás esetén a tervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül, és ha e kamara tagjai módosításokat fűznek az indítványhoz, akkor ismét az alsóház tárgyalja a törvénytervezetet.

Boris Johnson miniszterelnök sokszor hangoztatott célja az, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján kilépjen az Európai Unióból, és addig a kormány végig akarja vinni a feltételekről szól megállapodás ratifikációs folyamatát.

Az előző parlament alsóházának képviselői október végén megszavazták ugyan a Brexit-megállapodás alapelveit, rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet azzal az indokkal, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által akkor megszabott három ülésnap alatt.

A kormány a múlt csütörtöki előrehozott parlamenti választás előtt már nem terjesztette ismét az alsóház elé a Brexit-megállapodást, de Johnson a kampányban többször is kijelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, karácsony előtt újból benyújtja az egyezmény ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

A Konzervatív Párt a választáson a várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott, és az eddigi kisebbségi kormányzás után kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.

A Downing Street a pénteki alsóházi vitanap és szavazás előtt ismertetett programtervezetében megerősítette: a kormány a Brexit-megállapodás ratifikálása mellett jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek a Brexit után tervezett átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét.

Az átmeneti időszak – amely csak akkor lép életbe, ha a londoni parlament a Brexit napjáig ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást – 2020. december 31-ig tartana, és ennek időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyrendszerben.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy a brit kormány és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

A Brexit-megállapodásban szerepel is egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról 2020. június végéig kellene dönteni.

Boris Johnson londoni hivatalának péntek hajnali tájékoztatása szerint azonban a kormány ezt törvényben akarja megtiltani. A képviselők a pénteki – várhatóan az idei utolsó – vitanap után január 7-én, 8-án és 9-én is tárgyalják a Brexit-megállapodás ratifikálását célzó indítványt.

Boris Johnson a pénteki alsóházi vita előtti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a törvényhozók januárban, „az új évtized és az ország új hajnalának” kezdetén be is fejezik a Brexit-megállapodás ratifikációjának munkálatait és így az Egyesült Királyság január 31-én kiléphet az EU-ból.