Balkáni befolyásért küzdenek a nagyhatalmak

Több tíz millió dollárt költ idén az amerikai fejlesztési ügynökség, a USAID a Balkánon tapasztható kínai és orosz terjeszkedés visszaszorítására. A szervezet idei költségvetéséből kiderül, Washington ezt civileknek, a médiának és a jogállamiság fejlesztésének szánt támogatásokkal képzeli el. Elemzések szerint más jelei is vannak annak, hogy az Egyesült Államok újult erővel tér vissza a térségbe.

Újra diplomáciai hadszíntérré válik a Balkán: az Európai Unió tétlensége miatt az Egyesült Államok veszi át az térség nyugati integrációját. Erről a Balkan Insight írt elemzést a héten, a hírportál szerint az elmúlt hónapokban több amerikai csúcsdiplomatát is ráállítottak az ügyre. A konfliktuskereső stílusáról ismert berlini nagykövet, Richard Grenell tavaly október óta Szerbiába és Koszovóba delegált különmegbízott is, a Nyugat-Balkánért Washingtonban a krimiíróként is jeleskedő diplomata, Matthew Palmer felel. Kiemelt figyelmet kap a térség az Európai és Eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, Philip Reeker részéről is.

A cikk szerint már egy ideje téma Washingtonban, hogy szorosabbra kellene fűzni a kapcsolatokat a térség országaival. Az Európai Unió ugyanis képtelen volt áttörést elérni az integrációban: a probléma öt évvel ezelőtt vált látványossá, egyre több uniós tagállam kérdőjelezte meg a térség országainak felvételének szükségességét. Októberben Emmanuel Macron francia államfő vezetésével megakadályozták az Albániával és Észak-Macedóniával zajló csatlakozási tárgyalásokat, ami a Balkan Insight szerint megadta a végső lökést az amerikai külpolitikai szemléletváltásnak.

A tétlenkedő uniós politika által hátrahagyott űrt számos keleti hatalom, Oroszország, Kína és Törökország is igyekezett betölteni. Aktuális téma a kérdésben az Ukrajnát elkerülő, a Balkánon keresztül Európába orosz gázt szállító Török Áramlat vezeték. Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán avatta fel a vezeték tengeri szakaszát, a jelképes gázcsap elfordítása közben Putyin oldalán Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Erdoğan mellett pedig Alekszandar Vucsics szerb elnök állt. De a keleti befolyás szimbólumává vált a kínai tulajdonú, görögországi Pireusz kikötőt az európai piacokkal összekötni hivatott, továbbra is csak a tervezőasztalon megvalósult Belgrád-Budapest vasútvonal felújításának projektje is.

Az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálásban fontos szerepet kap Görögország. Athén tavaly csatlakozott a Kína és a közép-kelet európai országok közötti, 17+1 Együttműködéshez, majd Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök novemberben Görögországba látogatott. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök ugyanakkor a héten Washingtonban járt, a beszámolók szerint a Donald Trump elnökkel folytatott tárgyalásokon a kínai kapcsolat, mindenekelőtt a Huawei távközlési vállalat is téma volt.

Az Egyesült Államok több fronton is igyekszik megszilárdítani pozícióit a térségben. A Balkan Insight is kitér az amerikai fejlesztési ügynökség, a USAID programjaira: mint írják, a szervezet több millió dollárt ad korrupcióellenes civil csoportok támogatására. Ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt korábban, Trump egyik diplomáciai újítása, hogy a USAID támogatási pénzeit szorosabban Washington külpolitikai céljaihoz rendelik. A szervezet idei, 2020-as költségvetési tervében bőven olvasni a Balkánt célzó programokról. Ahogyan a dokumentum fogalmaz, a Nyugat-Balkán különösen kitett az orosz és a kínai befolyásgyakorlásnak, ennek visszaszorítása érdekében a USAID a demokratikus reformok folytatásában támogatja az országokat. – A segítségnyújtás középpontjában a civilek, a független média és az oknyomozó újságírás támogatása, a jogállam erősítése, valamint a dezinformáció és a korrupció elleni fellépés áll majd – olvasható a beszámolóban. Idén erre a célra csak Koszovóban húszmillió dollárt költ az amerikai külügy, de a listán szerepel Szerbia, Albánia, Horvátország és a térség más államai is.