Egyoldalúnak tartott terv

Sokkal inkább két politikai vezető jövőjéhez, semmint a közel-keleti békéhez adnak útitervet azok a javaslatok, amelyeket Donald Trump és Benjamin Netanjahu keddi találkozója után jelentettek be – állítják a szkeptikusok. Az amerikai elnök és az izraeli kormányfő egyaránt választások előtt áll, és mindkettejüket vád alá helyezték. A vezető európai országok nem helyezkednek nyíltan szembe Washingtonnal, de az Arab Liga tagjai és más kulcsállamok igen.

2020. 01. 30. 12:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elemzők zöme belpolitikai okokkal magyarázza a Washingtonban az „évszázad alkujaként” emlegetett, de már az első visszhangok szerint is erősen Izrael-párti béketervet, amelyet pedig lelkendezve mutatott be a Fehér Házban Donald Trump amerikai elnök, az oldalán Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel. Ezek az okok mindkét országban fennállnak: ahogyan novemberben Trump, úgy egy hónap múlva Netanjahu áll választási megméretés elé.

Az amerikai elnök ellen ezenkívül jelenleg vádeljárás folyik a szenátusban – igaz, megbuktatásával a jelen állás szerint nem kell számolnia –, míg Netanjahuval szemben a héten korrupciós ügyekben adtak be vádiratot. Trump a legutóbbi felmérés szerint 46:50 arányú vereségre áll legnépszerűbb ellenfelével, a demokrata Joe Bidennel szemben, míg Netanjahu jobboldali Likud pártja Izraelben 32:35 arányban marad le a Beni Ganc vezette Kék-fehér balközép szövetség mögött.

Az izraeli választásokat március 2-án tartják, Netanjahu a negyedik kormányfői megbízatására számít, és példátlan az ország történetében, hogy egy év leforgása alatt már harmadszor szólítják az urnákhoz a polgárokat, mert az előző voksolások patthelyzetet eredményeztek. Trumpnak és vejének, a Fehér Ház Közel-Kelet-politikáját alakító Jared Kushnernek – állítják hírmagyarázók – elég mutatnia a ­2020-as választási évben, hogy Washington nem feledkezett meg a Közel-Keletről, és aktívan dolgozik egy diplomáciai megoldáson, akármi legyen is az. De eredményt nem kell garantálnia, erre nincs is idő – különben is, az izraeli–palesztin tárgyalások már húsz éve megfeneklettek, noha a jelenleginél akkor sokkal kedvezőbb volt a nemzetközi hangulat.

A novemberben újrázásra készülő Trump nem annyira a hétmilliós amerikai zsidóság szavazataira számíthat, mint az Izrael-párti evangelizáló (protestáns) keresztények tízmilliós nagyságrendű táborára. 2016-ban az amerikai zsidók hetven százaléka Hillary Clintonra voksolt, és nagy részük olyan szövetségi államban él – mint New York vagy Kalifornia –, amelynek megnyerésére szinte semmi esélye a jelenlegi elnöknek. Netanjahu pedig azt bizonyíthatja otthon: Izrael legfontosabb szövetségese szorosan fogja a kezét; ez Jeruzsálemben elsőrendű biztonsági kérdés. Ugyancsak szabad kezet ad a terv a Jordán völgye és a Holt-tenger északi térsége tervezett bekebelezéséhez. A Netanjahu mellett Washingtonban másodhegedűsként megjelenő Ganc – akit Trump szintén meghívott – jó képet vágott a tervhez, és megválasztása esetén gyakorlatba akarja ültetni azt.

De az izraeli baloldal más része szkeptikus, miközben Naftali Bennett radikális jobboldali védelmi miniszter tegnap már a ciszjordániai zsidó telepek azonnali annektálását követelte. – A történelem bekopogott az ajtónkon, és egyszeri lehetőséget kínált fel, hogy kiterjesszük fennhatóságunkat a júdeai és szamáriai (ciszjordániai – a szerk.) telepekre, a Jordán folyó völgyére és a Holt-tenger északi részére – mondta, hozzátéve, ez most olyan diplomáciai lehetőség, amelyet nem szabad elszalasztani.

Trump Izrael oszthatatlan fővárosának tartaná meg Jeruzsálemet, míg a palesztinoké annak külvárosa, Abu Dísz lenne. Az 1948-as palesztin menekültek és leszármazottaik visszatérési jogáról nem esik szó. Mindezek miatt a palesztin vezetés, illetve a Gázai övezetet irányító Hamász szervezet azonnal elutasította az amerikai javaslatot. Ehhez tegnap többek között az Arab Liga és Törökország is csatlakozott, és Szaúd-­Arábia – Kushner diplomáciai erőfeszítései ellenére – külön is támogatásról biztosította a palesztinokat. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője optimistán nyilatkozott a tervről való tárgyalások lehetőségéről. London szerint komoly javaslatról van szó, Berlin és Párizs ugyanakkor óvatosan figyelmeztetett, csak a nemzetközi jog talaján álló, kölcsönösen elfogadható megoldás lehet sikeres. Moszkvában azt emelték ki, hogy a palesztinok válasza a legfontosabb.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.