Irán beismerte az ukrán utasszállító lelövését

Irán szombaton elismerte, hogy a légvédelme tévedésből lőtte le a lezuhant ukrán személyszállító repülőgépet. Az iráni Forradalmi Gárda légierejének első embere magára vállalta a felelősséget az eset miatt, az országban ugyanakkor tüntetések voltak a kormány ellen. Egy ilyen eseményen részt vett Nagy-Britannia teheráni nagykövete is, akit őrizetbe vettek a hatóságok.

Kászem Szolejmani tábornokot gyászoló keményvonalasok a brit nagykövetség előtt. Fotó: Abedin Taherkenareh Forrás: MTI/EPA

– Meg akartam halni, amikor megtudtam, mi történt – mondta Amir Ali Hadzsizadeh, a Forradalmi Gárda légierejének főparancsnoka. Sajtótájékoztatóján a katonai vezető közölte, a protokollnak megfelelően értesítette feletteseit a szerencsétlenségről, akik később, a vizsgálatot követően hozták nyilvánosságra az információt. Se a Forradalmi Gárda, se a hadsereg nem próbálta elkendőzni az igazságot, egysze­rűen így működik az adatközlés, mondta Hadzsizadeh. A parancsnok elmondása szerint előzőleg az ország légvédelmét a legmagasabb fokú készültségbe helyezték, hogy egy esetleges támadást ki tudjanak védeni. A rakétát kilövő üteget kezelő személy az utasszállító gépet támadóként azonosította, és bár egy ilyen döntéshez felsőbb engedélyre van szükség, a kommunikációs eszközei nem működtek, ezért úgy határozott, tüzelni fog a támadóra.

„Tíz másodperce volt eldönteni, hogy tüzel vagy hagyja a légi objektumot elhaladni, és rosszul döntött” – mondta a parancsnok. „Az ukrán utasszállítót tévedésből, egy emberi hiba eredményeként érte találat, amely sajnos számos saját állampolgárunk és külföl­diek mártíromságához vezetett” – áll az iráni légierő állásfoglalásában.

A repülő­szerencsétlenségben 176-an haltak meg, közülük 147-en voltak iráni állampolgárok. Számos kanadai állampolgár is ült a gépen, Haszan Róháni iráni elnök telefonon tárgyalt ez ügyben Justin Trudeau-val. Kanada addig nem nyugszik, amíg el nem éri a felelősségre vonást, igazságszolgáltatást és az ügy lezárását, amely kijár a hozzátartozóknak – mondta ezt követően a kanadai miniszterelnök. Az IRNA hivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint a Trudeau-val folytatott telefonbeszélgetésben Róháni további vizsgálatot ígért a lelőtt gép ügyében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, arra számít, hogy a felelősöket bíróság elé állítják, Oroszország külügyi bizottságának elnöke, Konsztantyin Koszacsov pedig azt mondta, Iránnak tanulnia kell ebből az esetből. Florence Parly francia külügyminiszter arra szólította fel Iránt, hogy ragadja meg a lehetőséget és folytassa a tárgyalásokat az atom­alku megmentése érdekében.

Szolejmani tábornokot gyászoló keményvonalasok a brit nagykövetség előtt. Rossz szájízzel

Teheránban egész szombaton több tüntetés is lezajlott, amelyeken bírálták az ország legfőbb méltóságait, és szemére vetették a vezetésnek, hogy napokig tagadta az ukrán repülőgép szerda hajnali lelövését. Voltak kisebb tüntetések két kisebb városban is Teherán közelében. Donald Trump amerikai elnök napközben a Twitteren támogatásáról biztosította a tüntetőket. „Figyelemmel kísérjük tüntetéseiteket, és lelkesít bennünket a bátorságotok. Az iráni kormánynak engednie kell, hogy a jogvédő szervezetek a helyszínen figyeljék a tüntetéseket, és jelentést tegyenek ezekről. Nem fordulhat elő még egyszer Iránban, hogy tömegesen megöljenek békés tüntetőket, és az sem, hogy Irán elérhetetlenné tegye az internetet. A világ figyel!” – írta Trump.

A szombati tüntetések egyikén részt vett Robert Ma­caire, Nagy-Britannia teheráni nagykövete, akit emiatt az iráni hatóságok jelentése szerint mintegy másfél órára őrizetbe vettek. Dominic Raab brit külügyminiszter Londonban tiltakozott emiatt, a nemzetközi jog durva megsértésével vádolta meg Teheránt. „Megerősíthetem, hogy semmilyen tüntetésen sem vettem részt – írta Robert Macaire a Twitteren. – Egy, a MAU ukrán nemzetközi légitársaság lelőtt gépének áldozatai emlékére tartott virrasztásra mentem, öt perccel azután hagytam el a helyszínt, hogy egyesek elkezdtek jelszavakat skandálni” – mondta.

Helyszíni felvételek szerint az emberek „Halál a hazugokra!” kiáltásokkal tüntettek a fővárosban. A Reuters megszólaltatott egy tabrizi férfit, aki felháborodva mondta, a hatóságok napokig elhallgatták az igazságot, hogy a Kászim Szolejmani tábornok megölését követő gyászt ne zavarja meg. – Annyira figyeltek, nehogy megöljenek egy amerikait a bosszú során. De nem zárták le a repülőteret, ez is mutatja, mennyire érdekli a kormányt az irá­niak élete – mondta egy teheráni tüntető.

A tragikus tévedés következménye

– Az eszkaláció katonai része ezzel a beismeréssel véget érhet – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Csicsmann László. A Corvinus egyetem docense felhívta a figyelmet számos jelre az ukrán gép lelövése kapcsán, így például arra, hogy az iráni légvédelem maximális készültségbe helyezésekor nem állították le a teheráni légikikötő működését, amely merőben szokatlan eljárás, valamint a Forradalmi Gárda parancsnoka által megfogalmazott problémára, miszerint a légvédelmi üteg operátora nem tudott kapcsolatba lépni feletteseivel, hiszen nem működtek a kommunikációs eszközei. A szakértő szerint ha valóban igazak ezek a kijelentések, akkor kérdéses, mennyire áll készen az iráni hadsereg. Hozzátette: nem tartja valószínűnek, hogy Irán szándékosan lelőtte volna az utasszállító gépet, a hibának viszont számos következménye lesz. Véleménye szerint Irán igyekszik a tárgyalások felé fordulni, de kérdéses, lesznek-e partnerek a másik oldalon, hiszen jelenleg nemzetközi szinten ítélik el a gépszerencsétlenség miatt Teheránt. Ugyancsak nehéz az iráni kormány helyzete az otthoni reakciók miatt is, hiszen az utcára tóduló tömegek ugyan nem szokatlanok Iránban, de a tüntetők a hazugok és a korruptak megbüntetését követelik, s nem csupán a katonai felelősök elszámoltatását helyezték kilátásba, de Ali Hamenei ajatollahot, legfőbb vezetőt (képünkön) is bírálták, mutatott rá Csicsmann László.

Fotó: REUTERS/Lucas Jackson

Kászim Szolejmani megölését követő gyász a nemzeti kohéziót erősítette, de a gép lelövésének beismerése épp ezzel ellentétesen hatott, mondta a szakértő. Épp ezért tartja elképzelhetőnek, hogy míg a gép tragédiáját megelőzően a katonai eszkaláció felé haladtak a felek, ez a beismerést követően másfelé fordulhat. Utalt a síita iszlámban különösen fontos, negyvennapos gyász végére, amely Szolejmani esetében épp az iráni iszlám forradalom évfordulójára esik. Ez az esemény is más színezetet kaphatott volna, ha nem történik meg a hiba, és nem kell úgy megemlékezni a katonai vezetőre, hogy közben a gép lelövése miatt Irán a felelős, mondta a szakértő. Megemlítette, hogy Iránban a gazdasági helyzet sem segít a kormányon, hiszen tavaly 9,5 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék, nő a munkanélküliség és az infláció, ráadásul egy hónap múlva parlamenti választásokat tartanak.