Létezik visegrádi identitás, a Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia alkotta V4-es együttműködés nem csak az illegális migráció elutasításában ért egyet – hangzott el a Nézőpont Intézet és a Nemzetközi Visegrádi Alap kutatásának eredményét ismertető tanácskozáson szerdán, Budapesten.
A Visegrádi identitás – Vízió vagy valóság? című eseményen Lajtai Márk, a Central European Perspectives (CEPER) Zrt. vezető elemzője a négy visegrádi államban, országonként ezer ember telefonos megkérdezésével készült kutatás eredményét ismertetve közölte: a V4-es országok népességének kétharmada szerint vannak közös jellemzői az együttműködésben részt vevő államoknak.
A visegrádi országok keresztény identitásúak, a térségben kétszer annyian vallják magukat jobboldalinak (47 százalék), mint baloldalinak (24 százalék), 29 százalék pedig centristaként határozta meg magát – tette hozzá.
Lajtai Márk elmondta, hogy a leginkább jobboldali állam Magyarország, amelyet e tekintetben Csehország és Szlovákia követ, míg „érdekes módon” Lengyelországban volt a legmagasabb a baloldaliak aránya. A magukat jobboldalinak vallók a legfiatalabb korosztályokban voltak a legnagyobb arányban – jegyezte meg.
Ismertetése szerint a V4-ek közvéleményének 51 százaléka elégedett kormányának családpolitikájával, közülük is leginkább a magyarok.
A gazdaságra kitérve Lajtai Márk kiemelte, hogy miközben az európai gazdaságok lassulnak, a V4-ek közvéleménye a gazdaság tekintetében óvatos optimizmussal tekint a következő öt év elé.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója Lajtai Márk utóbbi megállapításaihoz is kapcsolódva kifejtette: Nyugat- és Közép-Európában nemcsak a társadalmi értékrend, hanem a társadalmi jövőkép is különbözik.
A V4-es országok „társadalmilag is megalapozott, nagyon erős együttműködésének” eredménye egyebek mellett az Európai Bizottság jelenlegi összetétele – mondta Mráz Ágoston Sámuel, majd közölte: idén kiderül, hogy érvényesül-e a visegrádi befolyás az uniós keretköltségvetésről szóló tárgyalásokon.