Amerikától várják a védelmet

Az orosz fenyegetés árnyékában Lengyelország nem sajnálja a pénzt hadseregének fejlesztésére. Az ország védelmi költségvetése már így is meghaladja a NATO-ban előírt GDP-arányos két százalékot. A fegyverkezésből főként az amerikaiak profitálhatnak.

A vadászgépekre a légierő korszerűsítése miatt van szükség Fotó: Reuters

„Ezt a dátumot beírják a lengyel hadsereg történetének évkönyvébe!” – lelkendezett Mariusz Błaszczak lengyel honvédelmi miniszter a minap, mikor aláírták a szerződést harminckét darab F–35A harci repülőgép vásárlásáról. Az üzlet már csak nagyságrendjében is történelmi: a kiképzést és szállítást is magában foglalva 4,6 milliárd dollárt (1400 milliárd forint) fizetnek az amerikai Lockheed Martin legkorszerűbb gépeiért. Ez lesz Lengyelország egyik legdrágább katonai beszerzése, még úgy is, hogy a végső összeg 1,9 milliárd dollárral alacsonyabb, mint az előzetesen becsült. Ha minden a tervek szerint alakul, 2024-re készülnek el a lengyel F–35-ösök, két éven belül pedig hadrendbe is állhatnak.

A vásárlással a régióban Lengyelország lesz az első, amely az ötödik generációs, csúcstechnológiás harci repülőkkel büszkélkedhet. Magyarországnak már csak azért is érdemes rajta tartania a szemét az üzleten, mert 2026-ban lejár a Gripenek lízingszerződése, és állítólag felmerült, hogy korszerűbb gépeket szerzünk be helyettük. Valóban ráfér a megújulás a lengyel légierőre: még a szovjet időkből maradt MiG–29-eseiket és Szu–22-esei­ket cserélnék le, kiegészítve F–16-os flottájukat. Mint a The National Interest című külpolitikai szakportálnak nyilatkozó szakértő megjegyzi: azzal, hogy az F–35-ösökre esett a választás, egyúttal azt is jelenti, hogy Lengyelországnak a védekezés mellett a támadásra is meglesz az ereje. Ráadásul a gép lopakodóképességével láthatatlan maradhat a Kalinyingrádba telepített orosz Sz–400-as légvédelmi rakétarendszerek előtt.

A vadászgépekre a légierő korszerűsítése miatt van szükség
Fotó: Reuters

A világ legdrágább harci repülőjének vásárlása jól jelzi, hogy Varsó nem sajnálja a pénzt a fegyverkezésre, különösen a Krím félsziget 2014-es orosz bekebelezése óta. Az ország éves védelmi költségvetése már most is meghaladja a 11 milliárd dollárt. Lengyelország egyike azon ritka NATO-tagoknak, akik teljesítik az iránymutatást, hogy GDP-arányosan két százalékot fordítsanak a védelemre. Sőt a tervek szerint ezt felülteljesítik, 2030-ra 2,5 százalékot céloztak meg. A források jelentős része modernizációra megy, 2026-ig 43 milliárd dollárt fordítanának beszerzésekre.

Ennek a pénznek a java pedig az Egyesült Államok zsebében landol. Két évvel ezelőtt kötötték meg az ország történelmének legnagyobb fegyverüzletét, mikor 4,75 milliárd dollár értékben vásároltak Patriot légvédelmi rendszert az amerikai Raytheontól. Tavaly pedig az ugyancsak amerikai HIMARS M142-es mozgékony rakétatüzérségi eszközök beszerzésére került aláírás, 414 millió dollárért. A lengyel hadseregben még bőven van javítanivaló: modernizációra szorul a jelentős, de elöregedő tankflotta, a helikopterek, a tengeralattjárók.

A választásban a katonai szempontok mellett a diplomácia is szerepet játszik. Az orosz fenyegetés árnyékában Varsó szeretné minél szorosabbra fűzni a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, márpedig Washingtonhoz olykor legkönnyebben a pénztárcáján át vezet az út. Lengyelországban jelenleg több mint 4500 amerikai katona állomásozik, de rotációs rendszerben. Tavaly felmerült, hogy az amerikaiak létesítsenek egy állandó támaszpontot Lengyelországban, amelyet nagyrabecsülésük jeleként az amerikai elnök után Trump-erődnek keresztelnének. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez a felvetés nem valósul meg, pedig Varsó jelezte, kétmilliárd dollárral kész beszállni a bázis költségeibe.