Charles Michel: Cél a kapcsolat elmélyítése a nyugat-balkáni országokkal

A májusban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítését szolgáló brüsszeli munkavacsora célja az Európai Unió és a balkáni régió hat országával ápolt kapcsolat elmélyítése – közölte vasárnap Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben az Európai Unió (EU) és a nyugat-balkáni országok vezetőinek tanácskozására érkezve.

A hat nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – vezetője először találkozik Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel és Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, hogy előkészítsék a májusra Zágrábban tervezett második EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót.

Charles Michel tájékoztatása szerint a vasárnap este kezdődött nem hivatalos tanácskozás alkalmával a vezetők áttekintik, hogyan lehetséges tovább mélyíteni a partnerséget az EU és a térség országai között, valamint megerősíteni az európai perspektívát. Meghatározzák, mely területeken szükséges az előrehaladás, ide értve a jogállamiságot, valamint az átfogó intézkedéseket a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni harc eredményessége érdekében.

A nyugat-balkáni országok vezetői a vasárnapi találkozót követően hétfőn részt vesznek az Albánia támogatását célzó brüsszeli nemzetközi donorkonferencián. A konferencia célja, hogy támogassák az ország újjáépítési erőfeszítéseit az Albániát tavaly novemberben sújtó földrengés után.

Az előző EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót 2018 májusában tartották a bulgáriai Szófiában tartották. A csúcsértekezleten fogadták el az úgynevezett szófiai nyilatkozatot, amelynek mellékletében felvázolták a térséggel való megerősített együttműködést célzó új intézkedéseket.

Az Európai Tanács októberi csúcsértekezletén francia javaslatra megakadályozta a csatlakozási tárgyalások elindítását Észak-Macedóniával és Albániával.

Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már zajlanak a csatlakozási tárgyalások. Albánia és Észak-Macedónia tagjelölt ország, Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt.

Josep Borrell a találkozót megelőzően újságíróknak nyilatkozva a vasárnapi megbeszélést a nyugat-balkáni országok európai integrációjának újabb fontos lépésének nevezte.

Kitért arra, hogy Észak-Macedónia fontos reformintézkedéseket hajtott végre főként az igazságszolgáltatás területén, amely az ország „uniós csatlakozási szándéka iránti komoly elkötelezettségéről tanúskodik”. Elmondta, Koszovó és Szerbia esetében még időre van szükség ahhoz, hogy az EU és az két ország közötti párbeszéd felgyorsítása érdekében az unió különmegbízottat nevezzen ki. Tájékoztatása szerint a Nyugat-Balkán országival ápolt kapcsolatok elmélyítése a hétfői, egynapos brüsszeli Külügyi Tanács napirendjén is szerepel majd.

A főképviselő végezetül újságírói kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy ötéves megbízatása lejárta előtt lesz olyan nyugat-balkáni ország, amely az EU teljes jogú tagjává válhat.

Ursula von der Leyen újságíróknak nyilatkozva azt mondta, az EU számára fontos, hogy a „lehető legszorosabbra fűzze kapcsolatait” a Nyugat-Balkán országaival.

„Úgy gondolom, mindannyiunk geostratégiai érdeke, hogy a Nyugat-Balkán a lehető legközelebb álljon az Európai Unióhoz” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság nemrégiben a bővítési folyamat reformjáról szóló előterjesztést mutatott be azzal a céllal, hogy újból bizalmat teremtsen mindkét fél számára, valamint annak érdekében, hogy felgyorsítsa a csatlakozási folyamatokat és hiteles kilátásokat teremtsen az érintett országok számára – emlékeztetett az uniós bizottság elnöke.