Alig néhány napja szivárgott ki az Európai Unió de facto külügyminisztériumaként működő Külügyi Szolgálat (EAS) azon jelentése, miszerint vezető uniós politikusok egyre jobban félnek attól, hogy a líbiai polgárháború egy második menekülthullámot szabadíthat rá a kontinensre. Közben az látszik, hogy a már bejáratott migrációs útvonalakra is visszatér a korábbi években megszokott forgalom.
Gabor Steingart ismert német újságíró tegnapi hírleveléből az derül ki, hogy ismét egyre több bevándorló próbál az Európai Unióba jutni a nyugat-balkáni útvonalon keresztül, a határőrök beszámolói pedig arról tanúskodnak, hogy újabban a török–bolgár határ számít népszerű átkelési pontnak.
Fotó: MTI/EPA/Angel Medina
Ez elsősorban a Németországhoz és Ausztriához hasonló célországoknak rossz hír – nem véletlen, hogy Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellár tegnapi találkozójukon mások mellett hosszasan tanácskozott a migrációs válság kezeléséről is.
A német szövetségi rendőrség adatai szerint ugyanis naponta átlagosan 450 bevándorló érkezik Németországba, elsősorban Szíriából, Irakból, Afganisztánból és az afrikai Száhel-övezetből, a szervezet vezetője pedig úgy véli, a határrendészetnek rendkívül súlyos helyzettel kell nap mint nap megküzdenie. – A migrációs adatok, a menedékkérelmek vagy az Európai Unióba jogosulatlanul belépők száma egyértelműen azt mutatja, hogy nincs biztonságban a schengeni külső határok védelme – fogalmazott Dieter Romann.
Angela Merkel azonban a megoldást továbbra is a menekülteknek a tagállamok közötti „méltányos és igazságos elosztásában” látja: mint fogalmazott, Ausztria és Németország egyaránt érdekelt a közös menekültügyi rendszer reformjában, mivel mindkét ország nagymértékben hozzájárul a migránsok, menedékkérők befogadásához, és a másodlagos migráció – a menedékkérők EU-n belüli mozgása – is nagyjából egyformán érinti őket.
Éppen ezért a kancellár szerint Berlin és Bécs egy tisztességes és mindent együttvéve igazságos elosztásban érdekelt, ugyanakkor Merkel azt is elismerte: közte és osztrák kollégája között abban nincs egyetértés, hogy újra kell-e indítani a hajós járőrözést az EU Sophia nevű földközi-tengeri műveletében. Kurz ugyanis úgy látja, a művelet eddig is csak a migráció erősödését ösztönözte, ezt pedig nem szabad folytatni, inkább arra kell törekedni, hogy senki ne vágjon neki az életveszélyes tengeri útnak.
