időjárás 23°C Ottó 2022. július 2.
logo

Kvótákat szeretne Merkel

Tóth Loretta
2020.02.04. 06:44
Kvótákat szeretne Merkel

Nem enyhül a migrációs nyomás a közkedvelt célországokon, Németországba például naponta átlagosan 450 bevándorló érkezik, miközben a határőrök beszámolóiból az derül ki: a nyugat-balkáni útvonalon ismét megélénkült a forgalom. Angela Merkel továbbra is a bevándorlók „méltányos és igazságos elosztásában” látja a megoldást, Sebastian Kurz azonban nem támogat semmit, ami ösztönzi a migrációt.

Alig néhány napja szivárgott ki az Euró­pai Unió de facto külügyminisztériu­maként működő Külügyi Szolgálat (EAS) azon jelentése, miszerint vezető uniós politikusok egyre jobban félnek attól, hogy a líbiai polgárháború egy második menekülthullámot szabadíthat rá a kontinensre. Közben az látszik, hogy a már bejáratott migrációs útvonalakra is visszatér a korábbi években megszokott forgalom.

Gabor Steingart ismert német újságíró tegnapi hírleveléből az derül ki, hogy ismét egyre több bevándorló próbál az Európai Unióba jutni a nyugat-balkáni útvonalon keresztül, a határőrök beszámolói pedig arról tanúskodnak, hogy újabban a török–bolgár határ számít népszerű átkelési pontnak.

Tengerből kimenekített afrikaiak várnak sorsukra a Kanári-szigeteken
Fotó: MTI/EPA/Angel Medina

Ez elsősorban a Németországhoz és Ausztriához hasonló célországoknak rossz hír – nem véletlen, hogy Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellár tegnapi találkozójukon mások mellett hosszasan tanácskozott a migrációs válság kezeléséről is.

A német szövetségi rendőrség adatai szerint ugyanis naponta átlagosan 450 bevándorló érkezik Németországba, elsősorban Szíriá­ból, Irakból, Afganisztánból és az afrikai Száhel-övezetből, a szervezet vezetője pedig úgy véli, a határrendészetnek rendkívül súlyos helyzettel kell nap mint nap megküzdenie. – A ­migrációs adatok, a menedékkérelmek vagy az Európai Unióba jogosulatlanul belépők száma egyértelműen azt mutatja, hogy nincs biztonságban a schengeni külső határok védelme – fogalmazott Dieter Romann.

Angela Merkel azonban a megoldást továbbra is a menekülteknek a tagállamok közötti „méltányos és igazságos elosztásában” látja: mint fogalmazott, Ausztria és Németország egyaránt érdekelt a közös menekültügyi rendszer reformjában, mivel mindkét ország nagymértékben hozzájárul a migránsok, menedékkérők befogadásához, és a másodlagos migráció – a menedékkérők EU-n belüli mozgása – is nagyjából egyformán érinti őket.

Éppen ezért a kancellár szerint Berlin és Bécs egy tisztességes és mindent együttvéve igazságos elosztásban érdekelt, ugyanakkor Merkel azt is elismerte: közte és osztrák kollégája között abban nincs egyetértés, hogy újra kell-e indítani a hajós járőrözést az EU Sophia nevű földközi-tengeri műveletében. Kurz ugyanis úgy látja, a művelet eddig is csak a migráció erősödését ösztönözte, ezt pedig nem szabad folytatni, inkább arra kell törekedni, hogy senki ne vágjon neki az életveszélyes tengeri útnak.

Abban márpedig a szakértők többsége egyetért, hogy Líbia lesz a Szaharától délre fekvő Száhel-övezet államai felől érkező migráció hídja az elkövetkező néhány évtizedben. Gabor Steingart ezzel kapcsolatban Merkel Afrika-ügyi képviselőjét, Günter Nooke-t kérdezte, aki szerint Európa túlélése sokkal inkább Afrika fejlődésén múlik, mintsem az éghajlatváltozáson.

Nem volt teljes az egyetértés a tegnapi berlini találkozón
Fotó: Reuters

Nooke egyébként úgy véli, a bevándorlók Földközi-tengerből való kimentése alapvető kötelessége Európának, azonban – mint fogalmazott – ez nem jelenti azt, hogy a megmentetteket Európába kell hozni. – Az egész procedúra legfőbb problémája éppen az, hogy mindenkit Európába hoznak ahelyett, hogy visszavinnék őket Afrikába, pedig ez alapjaiban változtatná meg a migráció körforgását – magyarázta Nooke, aki szerint az egyetlen megoldás, ha annak a százmilliós nagyságrendű fiatalnak megpróbálnak ott helyben perspektívát nyújtani, hogy ne induljanak útnak.

A Sophia-művelet újraélesztését egyébként nemcsak Ausztria, hanem Olaszország is határozottan ellenzi, Görögország és Magyarország pedig aggodalmát fejezte ki a migránsok tengeri mentésére vonatkozó szabályok ­miatt, azonban a tagállamok közti egyeztetések még nem értek véget.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.