Már az öröm, ha nem rúgnak belénk

A Kuciak-gyilkosság nyomán feltáruló maffiaállam, valamint aggodalom a magyarság képviseletéért a megoszló szavazatok ­miatt – ezeket a szempontokat hallottuk a leggyakrabban felvidéki beszélgetőpartnereinktől. Dunaszerdahelyen és Csallóközcsütörtökben járva arra voltunk ­kíváncsiak, mi foglalkoztatja a magyarokat a szombati parlamenti voksolás előtt. A várakozások szerint visszaszorul a Robert Fico vezette Smer, az Ivan Matovič által irányított O’LaNO pedig megerősödik, miközben a Felvidéken veszélyesnek tartják Marian Kotleba szélsőjobboldali pártját. Van, aki szerint a magyarság autonómiája lenne a legjobb megoldás.

Választási plakátok a Csallóköz fővárosában Fotó: Kurucz Árpád

– Elnézést! Megmondaná, merre található a Nosztalgia söröző? – kérdezzük magyarul egy baseballsapkás fiatalembertől a több mint háromnegyed részben magyarok lakta Dunaszerdahelyen. – Neviem – feleli szlovákul, azaz nem tudja. De nem gyalogoltunk le a térképről.

– Ne őt kérdezzék, nem tud magyarul! Egyébként itt van a sarkon – lép ki egy üzletből a szeles utcára egy asszony, mutatva a vendéglátóhelyet.

A Csallóköz fővárosában született Hodossy Gyula nem ütközik meg ezen.

– Gyerekkoromban a Krátkyéké volt itt az egyetlen szlovák család – mondja az 59 éves költő és könyvkiadó. De, teszi hozzá, egyre több a szlovák betelepülő. Pozsony nincs messze, a Csallóköz pedig fejlett országrésznek számít.

– Ha az asszimiláció így folytatódik, elvész őseink ezeréves kultúrája – állítja a helyi közélet ismert alakja, azzal számolva, hogy a következő népszámlálás szerint újabb nyolcvanezer fővel csökken az alig félmilliós felvidéki magyarság létszáma az 5,4 milliós országban.

Választási plakátok a Csallóköz fővárosában
Fotó: Kurucz Árpád

– Egy kisebbség akkor marad meg, ha a többségi társadalom ezt lehetővé teszi. De ehhez intézményi háttér kell – mondja, példaként említve, hogy a kétnyelvű helységnévtáblákat csak miniszteri rendelet teszi lehetővé. A magyar történelemkönyvet pedig el tudták ugyan fogadtatni oktatási segédanyagnak, de az állam nem finanszírozza, a szülőknek fizetniük kell érte, ellentétben a szlovákkal.

– Nagy szükségünk volna a magyar képviselőkre. De a Híd – Most vegyes párt megosztja a szavazatokat, akadályozva, hogy a Magyar Közösségi Összefogás megugorja az ötszázalékos bejutási küszöböt – így Hodossy Gyula. A Híd nem része a Magyar Közösségi Összefogásnak (MKÖ), amelynek gerincét a Magyar Közösség Pártja (MKP) adja a szombati választásokon.

Két magyar lista, az Összefogás és a Híd – Most is versenyez a helyiek szavazataiért
Fotók: Kurucz Árpád

A 23 ezres Dunaszerdahely eklektikus belvárosának legtöbb portálján mindkét nyelven ott virítanak a feliratok. A helybéliek elmondják, a magyar szöveg nem lehet nagyobb a szlováknál, ám ha angol vagy német nyelvű a jelölés, le sem kell fordítani. Nem él félmillió angol Dél-Szlovákiában. Reštau­rácia, azaz étterem – lépünk el a hírhedt Fontána cégére mellett. Két évtizede itt követték el az ország legvéresebb, tíz emberéletet követelő alvilági leszámolását. De ma az embereket jobban foglalkoztatja egy 2018-as gyilkosság. Ján Kuciak újságíró és kedvese megölésébe belebukott Robert Fico akkori miniszterelnök, a Smer (Irány) elvben balközép, de a hagyományos kategóriák­ba nehezen sorolható kormánypárt vezetője és mások is. Több felvidéki beszélgetőpartnerünk állítja, maffiaállam épült ki, a Híd – Mostnak pedig legkésőbb akkor ki kellett volna lépnie a kormányból, amikor kiderült, hogy a rendőrség és a politika mennyire érintett a Ku­ciak-ügyben. A per jelenleg zajlik.

A csallóközi város lakosságának több mint háromnegyede magyar

Az utcán szembetűnőek a választási plakátok. „Magyarként itthon, tisztességgel” – így az egyik. „Kerekezzünk át az együttműködés oldalára” – áll egy másikon. Nincsenek egyéni választókörzetek, de a polgárok a listán átrendezhetik a jelöltek sorrendjét, ha akarják. A helybéliek, akiket megkérdeztünk, még haboztak, hová is ikszeljenek, noha egyvalamiben nem kételkedtek.

– Még nem döntöttem, de az biztos, hogy a magyarokra szavazok – mondja Somogyi Ilona, miközben dohányáruval szolgálja ki kollégámat. A bolton matrica tünteti fel a sürgősségi telefonszámokat, rajta „Hajrá, DAC!” felirat. A helyiek nemzetpolitikai szempontból is komoly húzóerőnek tartják a futballcsapatot, hozzátéve, a szurkolók negyede Magyarországról érkezik. Ottjártunkkor állapodott meg a klub Németh Krisztián leigazolásáról; a játékos helyi kötődése szerepet játszott abban, hogy igent mondott.

– A szlovák politika semmilyen szinten nem ismeri a gondjainkat – állítja Molnár Judit, a Magyar 7 főszerkesztője a hetilap szerkesztőségében, hozzáfűzve, 2010 óta szinte nem is léteznek a szlovák sajtóban; igaz, nem is játsszák ki a politikusaik a magyarkártyát. Ez a jó államközi kapcsolatoknak köszönhető. – Mi már akkor is boldogok vagyunk, ha nem rúgnak belénk. Aki nem bánt, attól már képesek vagyunk elalélni, ilyen kevés is elég nekünk – teszi hozzá a főszerkesztő. Molnár Judit úgy véli, a választás sorsfordító lehet. A Smer az Ivan Matovič vezette O’LaNO, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek elnevezésű jobbközép párt mögé szorulhat. – Jön a kijózanodás – felel arra a kérdésre, mi lesz, ha az MKP-sok tíz évig sem jutnak be a parlamentbe.

Őry Péter úgy készül, bejut. A magyar lista harmadik helyezettjét már ismerjük az óriásplakátokról. De a várostól most húsz perc autóútra, Csallóközcsütörtökben vagyunk. Ő az 1700 lelkes falu polgármestere.

– Mi vagyunk az utolsó magyar település Pozsony felé – mutat ki az ablakon, miközben fáradt ingázók szállnak le a délutáni buszról. A kampánycsend előtti utolsó napon fogad bennünket. Kassa mellett és Rozsnyón korteskedett, az imént tért haza. Arra számít, hogy átrendeződik az elit.

– Földrengés lesz, egy rendszer omlik össze – állítja, csuklóján egy saját nevével feliratozott nemzeti színű karkötővel, miközben a képmásával díszített csészéből szürcsöli a kávét. A Smer nem koalícióképes, a Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt pedig meglepetést okozhat. Ám a rejtőzködő voksok miatt alulmérhetik a szélsőjobboldalt. – Nagyon egyszerű üzenetekkel, ma már főleg romaellenességgel operáló fasiszta pártról van szó. Csallóközcsütörtökben mintegy 350 roma él, de meg nem mondanád, melyik házban lakik roma, melyikben magyar. A lényeg, hogy dolgozhassanak, mert a romaügy nemcsak etnikai, de szociális kérdés is – mondja Őry Péter.

Mire visszajutunk a városba, a Magyar 7 szerkesztőségében új ügybe ássák bele magukat. Egyesek ugyanis arra biztatják telefonon az embereket, inkább a Hídra adják a voksukat, mert az MKÖ nem jut be. A vegyes pártról az asszimilációra terelődik a szó. Vegyes házasság esetén rendre a magyar fél igazodik a szlovákhoz. – Harmincegy éves vagyok, és nem emlékszem, hogy gyerekkoromban szlovákul szóltak volna hozzám. Ha szlovák gyerek került közénk, megtanult magyarul. Ma már gyakran halljuk a dunaszerdahelyi utcán, hogy a szülők egymással magyarul beszélnek, ám a gyerekükhöz már szlovákul szólnak, mégpedig akcentussal – mondja Pomichal Krisztián szerkesztő. – A 90-es évek erőszakos asszimilációja nem vált be, inkább ellenhatást váltott ki – veszi át a szót kollégája, Kolek Zsolt. Ő komáromi; ott a gyerekek közel hatvan százalékát íratják magyar iskolába.

Őry Péter és csészéje

– A lassú elsorvasztás van soron – teszi hozzá.

– Nekünk a magyar himnusz a himnusz, nem a szlovák. Nem tehetünk arról, hogy ez a föld hányszor cserélt már gazdát – ezt már Török Adrienn mondja a dunaszerdahelyi Vállalkozók Házában. Az épület a Született feleségek című amerikai sorozat hangulatát idézi; igaz, Fairview-ban aligha Koncz Zsuzsa mosolyog vissza az ajtóról, mint itt. Török Adrienn harminc éve vezet a férjével rendezvényirodát, amely magyar és külföldi sztárok sorát hozta már el szlovákiai és csehországi turnéra. Míg beszélgetünk, Török Elemér egy szlovák belügyi dokumentumot ás elő súlyos antik bútorok között szlalomozva. Ez az általa vezetett Harmónia polgári társulás betiltásáról rendelkezett, még 2009-ben. Céljuk a felvidéki magyarság autonómiája volt.

– Az autonómiaigény továbbra is aktuális. Brüsszelben ugyanazok vannak hatalmon, akik 1920-ban feldarabolták Magyarországot. Tőlük semmi jóra nem számíthatunk – véli. – Az őshonos kisebbségek sorsa tízmillió embert érint Európában. Az egyetlen megoldás, ha az autonómiát az európai jogrend szintjére emelik – magyarázza az MKP volt városi képviselője, miközben nemzedékeken át felhalmozódott traumákról beszél. Az 1945 utáni magyar- és németellenes atrocitásokra, a felvidéki magyarok sok évtizedes megaláztatására utalva úgy véli: amíg nem hangzik el bocsánatkérés, megbékélés sem lesz.

– A mi nagy ellenségünk a szlovák iskola. Az oda beíratott magyar azt hallja, hogy bűnös, elnyomó nemzet tagja – így Török Elemér.

Az egyik szlovák iskolában tíz diákból kilenc magyar. Pár éve a futballozó gyerekeket képzeletbeli szlovák, illetve magyar válogatottra akarták osztani. A magyarba senki nem jelentkezett.

Felmérések virágnyelven

„A narancs ára 3,2 százalékkal csökkent” – ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel találkozhatunk a szlovákiai közösségi médiában amiatt, hogy az ottani törvények miatt csaknem két hete nem lehet új közvélemény-kutatási eredményeket közölni a sajtóban. De végezni lehet ilyen felméréseket, sőt magánszemélyek meg is oszthatják az eredményeket, ahogyan a nem szlovákiai média is. Egyesek mégis attól tartanak, utoléri őket a törvény szigora, ezért inkább virág-, avagy gyümölcsnyelven fejezik ki magukat. A narancs a Híd – Most magyar–szlovák vegyes párt színére, árának zuhanása pedig támogatottságának visszaesésére utal. Az AKO és a Focus intézetek közös, állampolgári megrendelésre készült e heti felmérése szerint szombaton a jobbközép O’LaNO a voksok 19,1, míg a névben szociáldemokrata Smer a 15,6 százalékát szerezheti meg. A harmadik helyre a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt futhat be 9,8 százalékkal. A pozsonyi parlamentbe a felmérés alapján hét erő kerülhet, de magyarok nem lennének köztük. A Magyar Közösségi Összefogás és a Híd – Most támogatottságát egyaránt a bejutási küszöböt jelentő öt százalék alatt mérték. Szintén nem ütheti meg ezt a mércét a Szlovák Nemzeti Párt jobboldali tömörülés, valamint a kereszténydemokraták sem. Andrej Kiska, az előző államfő Az Emberekért elnevezésű pártját 6,6 százalékra taksálják.