A taláros testület szerint az államfőnek a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség létrehozásának céljával kell miniszterelnök-jelöltet nevesíteni, de ezúttal nem ez történt, hiszen a köztársasági elnök az előre hozott választásokat kívánta elérni a PNL vezetőjének nevesítésével. Klaus Johannis (képünkön) egyébként nyíltan beszélt arról, hogy Ludovic Orban ismételt jelölésével az év végén esedékes parlamenti választások előre hozását akarja kiprovokálni. A román alkotmány értelmében az idő előtti voksolást csak akkor lehet kiírni, ha a törvényhozás az államfő két egymást követő miniszterelnök-jelöltjét is elutasítja. Ludovic Orban politikailag elfogultnak nevezte az alkotmánybíróság döntését.
Kevéssel a taláros testület bejelentése után a határozatképességhez szükséges legkisebb létszám hiánya miatt elmaradt a parlamenti szavazás a második Orban-kormány beiktatásáról, miután a szociáldemokraták mellett a Pro Románia Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sem vett részt a képviselőház és a szenátus együttes ülésén. Az RMDSZ azzal magyarázta a távolmaradását az ülésről, hogy várja az alkotmánybíróság döntését az előre hozott választásokról szóló sürgősségi kormányrendelet ellen beterjesztett óvásról.
Közben Victor Ponta exminiszterelnök, a szociáldemokratáktól kilépett politikusokat tömörítő Pro Románia Párt vezére igyekezett politikai hasznot húzni a koronavírus terjedése okozta félelmekből, s Raed Arafatot, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának palesztin származású vezetőjét javasolta egy szakértői kormány élére.
Klaus Johannis nem kommentálta az alkotmánybíróság döntését, de azt leszögezte, nem fog szociáldemokrata párti jelöltet nevesíteni a miniszterelnöki posztra. Akkor nevezi meg az új kormányfőjelöltet, ha az illető parlamenti többséget tudhat maga mögött. Az államfő kijelentette, bár az előre hozott választásokat tartaná a legjobb megoldásnak a stabilitás megteremtéséhez, annak esélye ötven százalék alá csökkent.
