Afrikát eddig elkerülte a járvány

Bár a koronavírus már Afrika legtöbb országában megjelent, a 1,3 milliárdos népességű földrészen csak a hétvégén érte el az ezret a fertőzések száma. Még az elején járnak, megbízhatatlanok az adatok, a meleg időjárás nem kedvez a terjedésnek – egyelőre csak találgatják, mi állhat az alacsony statisztikák mögött. Abban viszont egyetértés van, hogy ha a betegség elszabadul, abba az egész kontinens beleroppanhat.

Emellett a földrész legtöbb országa komolyan veszi a járványt, és az európaihoz hasonló intézkedésekkel védekezik. Csakhogy ami működik Nyugaton, nem biztos, hogy működik Afrikában is. Például számos háztartásba még a folyóvíz sincs bevezetve, így elég nehezen megoldható a rendszeres kézmosás. Ugyancsak elképzelhetetlen a teljes kijárási tilalom, hiszen sokak szó szerint éhen halnának, ha nem mozdulhatnának ki megteremteni a napi betevőt. De megvalósíthatatlan a távolságtartás is, miközben olykor több család él egy fedél alatt, összezsúfolódva. Azt már a 2013–14-es ebola-járvány is bizonyította, hogy az afrikai egészségügyi rendszer is rendkívül gyenge lábakon áll. És itt nem csupán a felszereltség, például a lélegeztető gépek hiánya okoz problémát, de olyan alapvető kérdések is, hogy hogyan kell szakszerűen fertőtleníteni, vagy maszkot viselni. Ráadásul a koronavírus a gyengébb immunrendszerre jelenti a legnagyobb veszélyt. Hogy csak a leggyakoribb betegségeket említsük, Afrikában több mint 200 millió maláriás, 25,7 millió HIV- és 2,5 millió tuberkulózisos fertőzött él, akikre különösen veszélyes lehet a járvány.