Francia EU-miniszter: Az unió és Franciaország célja nem az, hogy Nagy-Britannia veszítsen

A francia kormány EU-ügyi minisztere szerint a gazdasági racionalitásnak kell érvényesülnie az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatrendszeréről hétfőn kezdődő tárgyalássorozaton.

Amelie de Montchalin a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva hozzátette ugyanakkor, hogy az EU nem fog bármit aláírni csak azért, hogy tartani lehessen a tárgyalások jelenlegi határidejét.

Kijelentette: ez nem csata, az EU és Franciaország célja nem az, hogy Nagy-Britannia „veszítsen” és az unió „győzzön”. Hozzátette: az EU arra hatalmazta fel Michel Barnier-t, az uniós tárgyalóküldöttség vezetőjét, hogy a racionalitást, a józan észt érvényesítse a tárgyalásokon.

A francia miniszter kijelentette: ha a felek gyorsan rá tudnak térni az észszerű tárgyalásokra és nem töltik az időt politizálással, jelképes beszéddel, akkor elégséges lehet a megállapodás elérésére a december 31-ig tartó jelenlegi átmeneti időszak.

Hangsúlyozta ugyanakkor: az EU nem fog tartalmi kérdésekben engedni egy naptári határidő teljesülése érdekében, és nem ír alá bármilyen megállapodást „december 31-én este 11 órakor” csak azért, hogy legyen valamilyen megállapodás.

Amelie de Montchalin kiemelte azt is, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás értelmében nemzetközi jogi lehetőség van a kétoldalú kapcsolatok kialakítására szolgáló átmeneti időszak meghosszabbítására.

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök azonban minden nyilatkozatában határozottan elzárkózik a hosszabbítás lehetőségétől, sőt a brit kormány külön törvényben tiltotta meg saját magának és a londoni parlamentnek az átmeneti időszak kiterjesztését.

A brit tárgyalási alapelvekről e héten ismertetett dokumentum is leszögezi, hogy nem lehet szó az átmeneti időszak meghosszabbításáról.

A francia EU-ügyi miniszter a vasárnapi BBC-interjúműsorban mindazonáltal kijelentette: az emberek nagyon nehezen értenék meg, hogy „miért nem képviseltük az érdekeiket olyan mértékben, amennyire képviselhettük volna, csak azért, mert ragaszkodtunk egy dátumhoz, miközben lehetőségünk lett volna hat vagy akár tizenkét hónapos hosszabbításra”.

A brit EU-tagság megszűnésének pillanatában, január 31-én kezdődött és alapesetben december 31-ig tartó átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy időtartama alatt a brit kormány és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására egy vagy akár két évvel is.

A Brexit-megállapodásban szerepel is egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.

Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni.

A brit kormány azonban a héten közölte: júniusban inkább arról kíván dönteni, hogy érdemes-e egyáltalán folytatni a tárgyalásokat az Európai Unióval.

A brit tárgyalási alapelveket rögzítő, csütörtökön bemutatott 36 oldalas dokumentum megfogalmazása szerint a december végéig tartó átmeneti időszak „korlátozott, de elégséges” időt biztosít egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérésére, de ha júniusig nem látszanak egyértelműen e megállapodás körvonalai, Londonnak döntenie kell arról, hogy az EU-val folytatandó további tárgyalások helyett ne inkább az átmeneti időszak rendezett befejezését célzó hazai előkészületekre összpontosítsa-e figyelmét.