időjárás 23°C Ábrahám 2022. augusztus 16.
logo

Új szemlélet szükséges Afrikában

Tóth Loretta
2020.03.09. 13:21

Az afrikai kontinensen ér össze az Európai Unió klímaváltozás elleni és a migrációs nyomással szembeni küzdelme, hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hölvényi György, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője. A fejlesztési bizottság néppárti koordinátora, illetve a Hungary Helps program jószolgálati nagykövete Ghánából hazatérve lapunknak elmondta: helyben segítve, konkrét tettekkel kell elérni, hogy Afrika fiataljai ne induljanak el Európa felé.

– Az Európai Parlament fejlesztési bizottságának néppárti koordinátoraként, illetve a Hungary Helps program jószolgálati nagyköveteként az elmúlt években számos afrikai országba volt lehetősége ellátogatni. Legutóbb Ghánában tartott terepszemlét. Milyen tapasztalatokkal tért haza?

– Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy megtekinthettem olyan helyi projekteket, illetve kezdeményezéseket, amelyek támogatását lehetőségeim szerint szorgalmazni fogom. Találkoztam például Simon Judit szemorvossal, aki 2013 óta él a nyugat-afrikai országban. Önként vállalt küldetését teljesítve kezeli a betegeket és végez szemműtéteket a Ghána északi részén található Tamaléban. Amerikai–magyar kettős állampolgárként európai szemmel mindentől távol hozott létre önerőből egy szemészeti klinikát, hogy magas színvonalon kezelhessen olyan embereket, akiknek korábban nem adatott meg a lehetőség, hogy szakszerű kezek között gyógyuljanak. Találkoztam továbbá a Burkina Fasó-i határ menti Bolgatanga településen Alfred Agyenta püspökkel, aki a hitéleti szerepe mellett rendkívül fontos, a társadalom egészét érintő szociális és oktatási tevékenységeket hangol össze. Régóta hangoztatom azt a Hungary Helps program által is vallott gondolatot, miszerint a fejlődő térségek ilyen hiteles és meghatározó személyeit, illetve a mögöttük álló szervezeteket kell támogatni, a helyi társadalmakat leginkább ismerő történelmi egyházak és felekezetek ugyanis jelentős feladatot látnak el a társadalmi béke megteremtésében.

– Sokak számára az egyházak szerepe nem annyira egyértelmű a fejlesztéspolitikában. Miért tartja ezt ennyire fontosnak?

– Az afrikai társadalmakban sokkal jelentősebb az egyházak szerepe, mint az európai országok többségé­ben. Évek óta küzdök azért, hogy ez a tény hangot kapjon az Európai Unió fejlesztéspolitikájában. Hiába juttat az EU hatalmas összegeket a fekete kontinensre, ha ezek csekély mértékben segítik a rászorulókat. A civil szervezetek többségének kezén ugyanis – már csak adminisztratív jellegükből adódóan is – finoman szólva is „elolvadnak” a támogatások. Arról nem is beszélve, hogy képviselőik gyakran nem ismerik sem a helyi közösségeket, sem azok valódi szükségleteit, kívülállóként pedig saját, sokszor nyugati szempontjaik szerint hasznosítanák a javakat. Nem feltétlenül tudnak azonban rátapintani azon reális szükségletekre, amely a helyi egyházi vezetők számára magától értetődő. Ezért szorgalmazom a helyi egyházakkal mint társadalmi szerepvállalókkal való együttműködést. Ismétlem: a valódi helyi törekvéseket és kezdeményezéseket lehet és kell támogatni, ugyanakkor egyetlen helybéli döntéshozó helyett sem cselekedhetnek mások.

– Mutatkozik hajlandóság ennek felismerésére az európai politikában?

– Igen hosszú folyamat során lehet érzékennyé tenni az európai politikusok egy részét Afrika problémái­val kapcsolatban. A fejlesztési bizottság néppárti koordinátoraként minden erőmmel azon vagyok, hogy Európa felismerje az említett kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. S ezen a téren már mutatkozik némi előrehaladás. Ugyanakkor új kulturális magatartásra van szükség a fejlesztéspolitikában, amely merőben eltér a szélsőségesen szekuláris európai – és mindmáig domináns – állásponttól, ez pedig nem alakul ki egyik napról a másikra.

Hölvényi György visszatérő vendég a fekete földrészen
Fotó: Hungary Helps

– Márpedig az Európai Unió ezúttal komolyan gondolja a fekete kontinens felé fordulást: az Európai Bizottság a héten teszi közzé az Afrika-stratégiáját, a testület pedig az elmúlt hónapokban soha korábban nem tapasztalt létszámú delegációk­kal látogatott a térségbe.

– Nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen első hivatalos útja Afrikába vezetett a bizottság elnökeként. Ez annak a jele, hogy az EU – bár megkésve és egy kicsit lagymatag módon, de – felismerte végre a fekete kontinens fontosságát. Nem csupán a migráció megfékezése érdekében kell szoros partnerséget kialakítani az afrikai országokkal, de a klímaváltozás elleni harccal kapcsolatosan megfogalmazott célok teljesítéséhez is elengedhetetlen ez. Ghána például a világ egyik leginkább szennyezett országa. Több millió tonna műanyaghulladékot importálnak az országba, nem túlzás, ha úgy fogalmazok: a nyugati világ szemétlerakóhelye lett. Észak-Amerikából és Európából az illegális úton szállított szemét a főváros, Accra mellett landol. Bármerre megy az ember, gyakorlatilag mindenhol műanyaghegyeket lát. Leginkább a pokol tornácához tudnám hasonlítani a tonnányi kábelkötegek elégetésének látványát. Ki kell jelenteni: a Nyugat nem szennyezheti a környezetet a helyiek kárára.

– Mit vár az Afrika-stratégiától?

– A terület felelőseként izgatottan várom a dokumentumot, ez ugyanakkor csupán az októberi EU–Afrikai Unió csúcstalálkozó után emelkedik majd jogerőre, addig még számos szakmai szintű vita lesz a tartalmat illetően. Mindenképpen elvárnám, hogy partnerként tekintsünk az afrikai országokra, és a korábbiaknál jóval konkrétabban fogalmazzuk meg a kitűzött célokat. Azért tartom ezt fontosnak, mert elfogadhatatlan, hogy jelentős összegeket küldünk támogatásra, de az anyagiak további sorsával nem törődünk. A fejlesztési támogatásoknak a migráció csökkentését és a népesség helyben maradását kell segíteniük. Világosan kell látni ugyanakkor, hogy az EU képtelen megoldani a fekete kontinens valamennyi problémáját. Azt se feledjük el, hogy a volt gyarmattartó országoknak a lehetőségeik és a felelősségük is más, mint például Magyarországnak. Biztosítani kell továbbá számukra az alapfokú oktatást, valamint a minőségi oktatáshoz való hozzájutást és az akadémiai szintű együttműködést. Ezek nélkül elképzelhetetlen a modern digitális gazdaság. A Jutta Urpilainen biztos asszonnyal folytatott beszélgetéseim ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy mindezt most már az Európai Bizottság is belátja, így az új stratégiának ezekkel a kérdésekkel is foglalkoznia kell.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.