Ankara lekerült a brüsszeli napirendről

A migránsokat buszra tették és a határról az úgynevezett hazatoloncolási központokba szállították.

2020. 04. 16. 6:44
Spread of the coronavirus disease (COVID-19) in Istanbul
Fertőzött egy isztambuli kórházban. Nem tudnak lábra kapni Fotó: Umit Bektas Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már világszerte javában tombolt a Covid–19, de sokáig még úgy tűnt, Törökország megmenekülhet a járványtól. Ankara elég korán határozott óvintézkedéseket tett, már februárban leállították a kínai járatokat, lezárták a határt az erősen fertőzött Iránnal, majd Irakkal. De csak elodázni tudták a bajt, március 11-én bejelentették az első koronavírusos megbetegedést. Most, bő egy hónappal később pedig már világviszonylatban a kilencedik leginkább érintett országnak számítanak, több mint 65 ezer fertőzöttel.

Rosszabb pillanatban nem is érkezhetett volna számukra a járvány. Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök éppen február végén játszotta ki a migránskártyát, és a határokat megnyitva bevándorlók tízezreit szabadította Görögországra. A 2016-os úgynevezett migrációs alku újratárgyalásáig azonban már sosem jutottak el az Európai Unióval. – Törökország lekerült a napirendről – summázza a járvány hatásait a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet minap kiadott tanulmánya. Az Egeresi Zoltán által jegyzett elemzés rámutat, egyelőre nem látható, elért-e bármit is az ankarai vezetés, az viszont tisztán látszik, hogy a török vízumliberalizáció vagy a vámunió reformja nem került közelebb. És hogy mi történt a migránsokkal? A legtöbbjüket buszra tették és a határról az úgynevezett hazatoloncolási központokba szállították.

Fertőzött egy isztambuli kórházban. Nem tudnak lábra kapni
Fotó: Reuters

A problémájuk tehát nemhogy megoldódott, de várhatóan tovább súlyosbodik majd. A tanulmány emlékeztet rá, hogy Törökországban a szíriai menekültek ugyan vállalhatnak munkát, ám a török cégek nem alkalmazhatnak tíz százaléknál nagyobb arányban szíriaiakat. Ezért miközben az országban 3,5 milliós szírai közösség él, akik közül kétmillió munkaképes korú, 2019 márciusáig alig több mint 31 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki számukra. Jelentős részük – plusz a százezres afgán, iráni, afrikai közösség – eközben a fekete- és a szürkegazdaságban dolgozik, a járvány azonban ezeket a területeket sem hagyja érintetlenül. – Már megjelentek olyan kijelentések, hogy a kormánynak a bajbajutottakon kellene segítenie a szíriaiak helyett – olvasható az elemzésben, amely arra a következtetésre jut: a szírellenes retorika tovább fog erősödni.

Eközben a török gazdaság egyébként sem állt túl szilárd lábakon. – A líra 2013 közepe óta elveszítette értékének kétharmadát, a munkanélküliség tartósan 10 százalék felett maradt, a gazdaság 2019 elején recesszióba süllyedt – sorolja a kihívásokat Egeresi Zoltán. A török elnök március­ban jelentette be az ötezermilliárd forintnak megfelelő Gazdasági stabilitás pajzsa elnevezésű gazdaságélénkítő csomagot, amely adókedvezmények mellett ígért támogatást az alacsony jövedelműek­nek, illetve béremelést az egészségügyben dolgozóknak. A közös teherviselés jegyé­ben adománygyűjtést indítottak; ennek a kampánynak az élén járva az államfő felajánlotta kéthavi, mintegy 28 millió forintnak megfelelő fizetését. Példáját más politikusok is követték.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.