A jelenlegi helyzetben magabiztosan megfogalmazhatjuk az európai polgárok legjelentősebb aggodalmát – egy maroknyi liberális újságíró kivételével – a jogot, hogy életben maradjon, és az állam garantálja és meghozza az ezzel kapcsolatos intézkedéseket.
Deutsch: A rendkívüli intézkedések miatt kritikát csak mi kaptunk
Kik dolgoznak igazán az európai értékek megsemmisítésén, ideértve az élet védelmét és az egyenlő bánásmódot?
Magától értetődik, hogy a rendkívüli állapot bevezetése az ország alkotmányos rendjével összhangban történik – legyen az Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Magyarország vagy bármely más Európai Uniós tagállam –, azonban bizonyos szabadságjogokat korlátoz. Franciaországban a koronavírus miatt elhalasztották az önkormányzati választások második fordulóját.
Indokolt-e és jogszerű-e a közérdek szempontjából az ilyen korlátozás? Minden európai polgár józan ésszel nagyon könnyen megválaszolhatja ezt a kérdést.
Menjünk vissza a gondolatban a közelmúlt történelmének egyik fontos eseményéhez. A Párizsban elkövetett 2015-ös terrortámadások után François Hollande francia elnök rendkívüli helyzetet hirdetett ki, és – a jogállamisággal összhangban – a belügyminiszternek törvényes engedélyt adott arra, hogy házi őrizetbe helyezzen mindenkit, akinek a biztonsága veszélyben van.
Ugyanakkor a megyékben lévő prefektusok felhatalmazást kaptak arra, hogy: „korlátozzák a mozgás szabadságát speciális védelmi és biztonsági övezetek bevezetésével és bizonyos helyeken a mozgás tilalmával [kijárási tilalmi tilalom bevezetésével]”; „Megtiltják a közrend megzavarásának szempontjából gyanús személyeknek a francia terület egyes részein való tartózkodást”; „Bizonyos nyilvános ülések ideiglenes betiltására és egyes találkozóhelyek bezárására is sor kerülhet”; „Engedélyezhetik a helyiségek közigazgatási átkutatását bűnügyi nyomozások alkalmával rendőr jelenlétében”.
A fent leírt rendkívüli helyzet Franciaországban két évig volt hatályban, anélkül, hogy a liberális média és a nem kormányzati szervezetek éles kritikának vetették volna alá. Ezt pusztán az élet velejárójaként, tényeként fogadták el.
A magyar kormány által elfogadott intézkedések – egészen más kontextusban igaz, de ugyanolyan legitim célokra és az alkotmány teljes tiszteletben tartásával – nem haladták túl a 2015-ben Franciaországban elfogadott sürgősségi intézkedések mértékét. Teljesen világos, hogy míg az ilyen intézkedéseket teljesen legitimnek és indokoltnak tekintik olyan nyugati országokban, mint Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország, a liberális média nem hajlandó elfogadni hatálybalépését olyan tagállamokban, mint Magyarország.
Az állítások szerint az állampolgárok tevékenységének ideiglenes korlátozása, amely létfontosságú az élet védelme érdekében, ellentétes a jogállamisággal, korlátlan vagy határozatlan hatalmat kínál az Orbán-kormány számára, elnyomja az olyan alapvető jogokat, mint a szólásszabadság és a gyülekezés szabadsága, sőt, kikövezheti az utat a „diktatúra” felé.
A Magyarországot megtámadó liberális újságírók és nem kormányzati szervezetek adnának-e végre magyarázatot arra, hogy miért áll szándékukban, hogy kettős mércét alkalmazzanak? Véleményük szerint a rendkívüli állapot bevezetése egyes tagállamokban teljesen törvényes és elfogadható, másokban pedig teljesen illegális és elfogadhatatlan? Hogyan egyeztethető össze ez a nyilvánvaló kettős mérce a jogállamisággal? Nem lehet, hogy ez inkább a jogállamiság megcsúfolása?
Kik dolgoznak igazán az európai értékek megsemmisítésén, ideértve az élet védelmét és az egyenlő bánásmódot? A kormányok, akik egész Európában gyors intézkedéseket hoznak a koronavírus betegség terjedésének megállítására és veszélyhelyzetet vezetnek be, vagy a liberális újságírók és nem kormányzati szervezetek, akik határozottan ellenzik a sürgősségi intézkedéseket és a gyors fellépést, és törekednek arra, hogy minél több zavart keltsenek a kettős mérce használatával?
A kérdés megválaszolását a kedves olvasóra bízzuk.
Deutsch Tamás az Európai Parlament képviselője, a Fidesz alapító tagja, és az Európai Parlament EPP-küldöttségének vezetője
Deutsch Tamás eredeti írását IDE kattintva olvashatják.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezHszi Csin-ping európai útja állt Macron és Scholz találkozójának középpontjában
Alighanem az utolsó francia–német egyeztetésre került sor a kínai elnök érkezése előtt. Vajon mit tervez Párizs és Berlin?
Növekszik a feszültség Tajvan körül
A kínai hadihajók ismét átlépték a Tajvani-szoros középvonalát.
Orosz segítséggel űzik ki az amerikaiakat Nigerből
A két rivális nagyhatalom egy katonai bázison osztozkodik, így sürgetve az amerikai kivonulást.
Hazugság a német atomerőművek bezárása körül?
Szorul a hurok Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter nyakán.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Akkorát padkázott egy Suzuki, hogy repülő lett belőle - videó
Újabb felkavaró részletek a bőnyi iskolában történt késelésről
Nincs kegyelem: zivatar, eső, felhőszakadás – 15 vármegyére adtak ki riasztást
Cseh Katalin alaposan belezavarodott a mondanivalójába + videó
"Élettelenül fekszik" - Elhunyt a profi sportoló kisbabája, szívszaggató sorokkal búcsúzik
Vezércikk – A Bajnai Gordon alapította szervezet tízezer aktivistáját foghatják be Magyar Péter kampányába + videó
Óriási botrány az Aldinál
Kiss Dávid irányítja a magyar jégkorong-válogatottat a maradék két meccsen a vb-n – NS-információ
Másfél percre vagyunk az armageddontól
Orosz–ukrán háború: Őszintén vallott az ukrán miniszter a súlyos helyzetről
Hetvenmilliós csalás egy körözött bűnözővel – újra bíróság előtt a fővárosi baloldal jolly jokere
A természet és a történelem csodája Horvátországban (hirdetés)
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezHszi Csin-ping európai útja állt Macron és Scholz találkozójának középpontjában
Alighanem az utolsó francia–német egyeztetésre került sor a kínai elnök érkezése előtt. Vajon mit tervez Párizs és Berlin?
Növekszik a feszültség Tajvan körül
A kínai hadihajók ismét átlépték a Tajvani-szoros középvonalát.
Orosz segítséggel űzik ki az amerikaiakat Nigerből
A két rivális nagyhatalom egy katonai bázison osztozkodik, így sürgetve az amerikai kivonulást.
Hazugság a német atomerőművek bezárása körül?
Szorul a hurok Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter nyakán.