A jelenlegi helyzetben magabiztosan megfogalmazhatjuk az európai polgárok legjelentősebb aggodalmát – egy maroknyi liberális újságíró kivételével – a jogot, hogy életben maradjon, és az állam garantálja és meghozza az ezzel kapcsolatos intézkedéseket.
Magától értetődik, hogy a rendkívüli állapot bevezetése az ország alkotmányos rendjével összhangban történik – legyen az Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Magyarország vagy bármely más Európai Uniós tagállam –, azonban bizonyos szabadságjogokat korlátoz. Franciaországban a koronavírus miatt elhalasztották az önkormányzati választások második fordulóját.
Indokolt-e és jogszerű-e a közérdek szempontjából az ilyen korlátozás? Minden európai polgár józan ésszel nagyon könnyen megválaszolhatja ezt a kérdést.
Menjünk vissza a gondolatban a közelmúlt történelmének egyik fontos eseményéhez. A Párizsban elkövetett 2015-ös terrortámadások után François Hollande francia elnök rendkívüli helyzetet hirdetett ki, és – a jogállamisággal összhangban – a belügyminiszternek törvényes engedélyt adott arra, hogy házi őrizetbe helyezzen mindenkit, akinek a biztonsága veszélyben van.
Ugyanakkor a megyékben lévő prefektusok felhatalmazást kaptak arra, hogy: „korlátozzák a mozgás szabadságát speciális védelmi és biztonsági övezetek bevezetésével és bizonyos helyeken a mozgás tilalmával [kijárási tilalmi tilalom bevezetésével]”; „Megtiltják a közrend megzavarásának szempontjából gyanús személyeknek a francia terület egyes részein való tartózkodást”; „Bizonyos nyilvános ülések ideiglenes betiltására és egyes találkozóhelyek bezárására is sor kerülhet”; „Engedélyezhetik a helyiségek közigazgatási átkutatását bűnügyi nyomozások alkalmával rendőr jelenlétében”.
A fent leírt rendkívüli helyzet Franciaországban két évig volt hatályban, anélkül, hogy a liberális média és a nem kormányzati szervezetek éles kritikának vetették volna alá. Ezt pusztán az élet velejárójaként, tényeként fogadták el.
A magyar kormány által elfogadott intézkedések – egészen más kontextusban igaz, de ugyanolyan legitim célokra és az alkotmány teljes tiszteletben tartásával – nem haladták túl a 2015-ben Franciaországban elfogadott sürgősségi intézkedések mértékét. Teljesen világos, hogy míg az ilyen intézkedéseket teljesen legitimnek és indokoltnak tekintik olyan nyugati országokban, mint Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország, a liberális média nem hajlandó elfogadni hatálybalépését olyan tagállamokban, mint Magyarország.
