Deutsch: A rendkívüli intézkedések miatt kritikát csak mi kaptunk

A jelenlegi helyzetben magabiztosan megfogalmazhatjuk az európai polgárok legjelentősebb aggodalmát – egy maroknyi liberális újságíró kivételével – a jogot, hogy életben maradjon, és az állam garantálja és meghozza az ezzel kapcsolatos intézkedéseket.

Magától értetődik, hogy a rendkívüli állapot bevezetése az ország alkotmányos rendjével összhangban történik – legyen az Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Magyarország vagy bármely más Európai Uniós tagállam –, azonban bizonyos szabadságjogokat korlátoz. Franciaországban a koronavírus miatt elhalasztották az önkormányzati választások második fordulóját.

Indokolt-e és jogszerű-e a közérdek szempontjából az ilyen korlátozás? Minden európai polgár józan ésszel nagyon könnyen megválaszolhatja ezt a kérdést.

Menjünk vissza a gondolatban a közelmúlt történelmének egyik fontos eseményéhez. A Párizsban elkövetett 2015-ös terrortámadások után François Hollande francia elnök rendkívüli helyzetet hirdetett ki, és – a jogállamisággal összhangban – a belügyminiszternek törvényes engedélyt adott arra, hogy házi őrizetbe helyezzen mindenkit, akinek a biztonsága veszélyben van.

Ugyanakkor a megyékben lévő prefektusok felhatalmazást kaptak arra, hogy: „korlátozzák a mozgás szabadságát speciális védelmi és biztonsági övezetek bevezetésével és bizonyos helyeken a mozgás tilalmával [kijárási tilalmi tilalom bevezetésével]”; „Megtiltják a közrend megzavarásának szempontjából gyanús személyeknek a francia terület egyes részein való tartózkodást”; „Bizonyos nyilvános ülések ideiglenes betiltására és egyes találkozóhelyek bezárására is sor kerülhet”; „Engedélyezhetik a helyiségek közigazgatási átkutatását bűnügyi nyomozások alkalmával rendőr jelenlétében”.

A fent leírt rendkívüli helyzet Franciaországban két évig volt hatályban, anélkül, hogy a liberális média és a nem kormányzati szervezetek éles kritikának vetették volna alá. Ezt pusztán az élet velejárójaként, tényeként fogadták el.

A magyar kormány által elfogadott intézkedések – egészen más kontextusban igaz, de ugyanolyan legitim célokra és az alkotmány teljes tiszteletben tartásával – nem haladták túl a 2015-ben Franciaországban elfogadott sürgősségi intézkedések mértékét. Teljesen világos, hogy míg az ilyen intézkedéseket teljesen legitimnek és indokoltnak tekintik olyan nyugati országokban, mint Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország, a liberális média nem hajlandó elfogadni hatálybalépését olyan tagállamokban, mint Magyarország.

Az állítások szerint az állampolgárok tevékenységének ideiglenes korlátozása, amely létfontosságú az élet védelme érdekében, ellentétes a jogállamisággal, korlátlan vagy határozatlan hatalmat kínál az Orbán-kormány számára, elnyomja az olyan alapvető jogokat, mint a szólásszabadság és a gyülekezés szabadsága, sőt, kikövezheti az utat a „diktatúra” felé.

A Magyarországot megtámadó liberális újságírók és nem kormányzati szervezetek adnának-e végre magyarázatot arra, hogy miért áll szándékukban, hogy kettős mércét alkalmazzanak? Véleményük szerint a rendkívüli állapot bevezetése egyes tagállamokban teljesen törvényes és elfogadható, másokban pedig teljesen illegális és elfogadhatatlan? Hogyan egyeztethető össze ez a nyilvánvaló kettős mérce a jogállamisággal? Nem lehet, hogy ez inkább a jogállamiság megcsúfolása?

Kik dolgoznak igazán az európai értékek megsemmisítésén, ideértve az élet védelmét és az egyenlő bánásmódot? A kormányok, akik egész Európában gyors intézkedéseket hoznak a koronavírus betegség terjedésének megállítására és veszélyhelyzetet vezetnek be, vagy a liberális újságírók és nem kormányzati szervezetek, akik határozottan ellenzik a sürgősségi intézkedéseket és a gyors fellépést, és törekednek arra, hogy minél több zavart keltsenek a kettős mérce használatával?

A kérdés megválaszolását a kedves olvasóra bízzuk.

Deutsch Tamás az Európai Parlament képviselője, a Fidesz alapító tagja, és az Európai Parlament EPP-küldöttségének vezetője

Deutsch Tamás eredeti írását IDE kattintva olvashatják.