Drámai következményei lettek, hogy nem állították le a síturizmust

A svájci kormány március 16-án rendkívüli helyzetet hirdetett ki április 19-ig, az összes nem létfontosságú terméket előállító üzemben leállt a működés, bezártak az üzletek, éttermek, bárok, valamint a szórakoztató és szabadidős létesítmények nyitva tartása is szünetel. Csak az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak és az egészségügyi létesítmények tarthatnak nyitva. Március 17-én a Szövetségi Tanács (svájci végrehajtó testület) ajánlást adott ki, hogy a lakosság maradjon otthon, különös tekintettel a beteg és idős emberek. Ám sajnálatos módon ennek ellenére is Svájcban az egyik legtöbb a járvánnyal megfertőződött betegek száma lakosságarányosan. Palóc André elemzése az Origónak.

Március 25-én a koronavírussal fertőzöttek száma egymillió lakosra vetítve elérte az 1 174 főt Svájcban, amely aznap a legmagasabb arány volt. Olaszországban 1 144 eset volt aznap egymillió lakosra vetítve. Természetesen a járvány terjedésének üteme bizonytalan, és nehéz megmondani a magas svájci esetszámok pontos okát, számos lehetséges körülmény közrejátszhatott.

Az egyik legfontosabb tényező a földrajzi közelség Észak-Olaszországgal. Annak ellenére, hogy a svájci hatóságok már tudtak az olaszországi helyzetről, sokáig vonakodtak lezárni határaikat.

Attól tartva, hogy ez több káros, semmint jótékony hatással jár majd, mivel nagyjából 68 000 munkavállaló ingázik naponta az országba Olaszországból, és többen közülük az egészségügyi szektorban dolgoznak. A határ lezárására végül március 25-én került sor. A svájci helyzetet nehezíti, hogy az ország rendkívül nagymértékben támaszkodik külföldi munkavállalókra.

Jelentős részük napi szinten ingázik Franciaországból, Németországból, Ausztriából, vagy éppen Olaszországból. Ezért előttük továbbra is nyitva maradtak a határok, bár a hatóságok tartanak attól, hogy a szomszédos országok nem engedik majd külföldre saját munkavállalóikat, így fennáll a veszélye, hogy munkaerőhiány léphet fel Svájcban.

A másik fontos elem Svájc gazdaságának egyik jelentős és rengeteg embernek munkát adó ágazata, a síturizmus, amelynek szezonja még javában tartott a járvány európai megjelenése és felerősödése idején. Annak ellenére, hogy Svájc a világon az elsők között tiltotta be a nagycsoportos rendezvényeket, több kritika is fölmerült a hatóságokkal szemben, amiért a további intézkedésekkel késlekedtek a síszezon miatt. Mielőtt megszüntették a különböző téli sporttevékenységeket, a vírus miatt meghaltak közel 10 százaléka Graubünden kantonban – amely területének kétharmadát az Alpok teszi ki – halt meg, annak ellenére, hogy az ország lakosságának csupán 2 százaléka él ott.

A teljes elemzést IDE KATTINTVA olvashatják.