Félnek a migránsok a vírusfertőzéstől

Tunézia nagyon hamar reagált a koronavírus terjedésére, így a kimutatások szerint a helyzet nem számít különösebben súlyosnak. A gazdasági hatások majd később jelentkeznek, amelyek ellen különböző intézkedéseket vezetett be a kormány. Egy lapunknak nyilatkozó tunéziai újságíró szerint emellett látványos, hogy a korábban a tunéziai partokról Európába igyekvő migránsok mennyire megfogyatkoztak.

– Néha még viccelünk is a barátaimmal, régen milyen népszerűek voltak az olasz turisták errefelé, most inkább azt gondoljuk, inkább menjenek haza, ne hozzák ide a vírust – mondta a tuniszi mindennapokról Anis Morai. A rádiós műsorvezető szerint míg a lapok korábban folyamatosan hírt adtak a Tunéziából induló illegális bevándorlókról, manapság ez szinte teljesen megszűnt, emlékezete szerint hetek óta mindössze egyetlen ilyen csónakot fordított vissza a tunéziai parti őrség. „Az emberek félnek a vírustól, az afrikai migránsok is így gondolkodnak jelenleg” – vélte az újságíró. Hozzátette, a közeli Spanyolország helyzete aggasztó, ahol általános vélemény szerint a március 8-i nőnapi tüntetések és megemlékezések okozták a vírus elszabadulását.

Spanyolországban ugyanis a múlt hónap elején nem állították le a tömegrendezvényeket, a nőnapon pedig szinte az összes spanyol nagyvárosban voltak nőjogi megmozdulások, alkalmanként hatalmas tömegek részvételével. Tunéziában sokkal hamarabb reagáltak a hatóságok, az első fertőzésről március 3-án tettek említést, március 16-án pedig már az egész országban bezárták az iskolákat.

Tunéziában jelenleg is részleges kijárási tilalom van érvényben, este 6-tól reggel 6 óráig csak különleges engedély birtokában tartózkodhat valaki az utcán; a tilalom megszegői gyorsított eljárást követően könnyen a börtönben találhatják magukat. A szigor oka az egészségügyi hálózat szegényes volta, ugyanis a felmérések szerint nagyjából 350 intenzív ellátásra alkalmas ágy van Tunéziában, s igyekeznek elkerülni a tömeges megbetegedéseket. Jelenleg nagyjából 560 esetet jegyeztek fel az országban, 19-en haltak bele a betegségbe.

A tunéziai hatóságok úgy számolnak, hogy április 15-e környékén tetőzhet náluk a vírus. Tunéziában is különleges jogosítványokat kapott a kormány, hogy a szükséges beavatkozásokat végrehajtsa, így két hónapra rendeleti kormányzásra tért át az ország. Ez főleg a közelmúltban lezajlott forradalom kapcsán különösen érzékeny Tunéziában, minthogy El-Abidin Ben Ali elnöksége idején az egyik legszigorúbb diktatúra működött az észak-afrikai államban. A reformerek nem kívánnak együttműködni a régi rendszer embereivel, még a koronavírus elleni küzdelem során sem, ám nehézséget okoz, hogy a legnépszerűbb politikai párt az iszlamista gyökerű en-Nahda, így a forradalom gyermekei között sincs tökéletes összhang. „Az ország legnépszerűbb politikusa a közegészségügyért felelős miniszter, aki általános vélekedés szerint remek munkát végez. Ő egy olyan párt tagja, amely az en-Nahdával szövetségben dolgozik” – mutatott rá Anis Morai, aki nem zárta ki, hogy Szonja Ben Sejh (képünkön) személyében a következő elnököt látjuk.

A fő gazdasági problémát Tunézia esetében a turizmus visszaesése jelenti, hiszen az olaszok távolmaradása csak a viccek szintjén jelent pozitívumot, az ország turisztikai szektora félmillió embernek ad munkát és összesen nagyjából háromszor ennyinek származik jövedelme az idegenforgalomból. Egyelőre annyi történt, hogy a hitelekre három hónapos moratóriumot hirdettek, a közüzemi díjakat nem kell fizetni, a központi bank pedig csökkentette a kamatlábat. A szállodaiparosok szövetségének vezetője azonban nem optimista, szerinte a várható gazdasági válság nagyon súlyos lesz, hiszen Tunéziában nincsenek meg azok a munkanélkülieket segítő rendszerek, amelyek Európában általánosak, ezért kérdés, miből lesz fizetésük az embereknek.