Lemondanak az idős fertőzöttekről Svédországban

Európa legnagyobb egyetemi kórházában – vészhelyzet esetén – nem adnak intenzív ágyat a 80 év felettieknek, azoknak akik 70 év felettiek, de szív-, tüdő- vagy vesebetegek, illetve azoknak a 60 éven felülieknek, akik ezekből két vagy három betegségben is szenvednek, derül ki egy kiszivárgott levélből.

Forrás: V4NA HÍRÜGYNÖKSÉG2020. 04. 14. 9:59
Field hospital for COVID-19 patients in Stockholm
epa08331550 Interior view of a field hospital inside the exhibition center Stockholmsmassan in Alvsjo in southern Stockholm, Sweden, 30 March 2020. The field hospital will provide extra intensive care space for COVID-19 patients amid the ongoing coronavirus COVID-19 pandemic. EPA/JONAS EKSTROMER SWEDEN OUT Fotó: JONAS EKSTROMER
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szegényeket és az időseket érinti leginkább az, ahogyan a svéd kormány kezeli a koronavírust – állapítja meg cikkének címében az RT, amely közzétette a stockholmi Karolinska Intézetben dolgozó, ma már 76 éves nyugdíjas – chilei származású – Marcello Ferrada de Noli járványtanra szakosodott emeritus professzor írását.

A professzor összegezte, hogy kormány által „nyájimmunitásnak” nevezett cél elérése közben ott a legrosszabbak az egymillió főre vetített adatok. Svédországban ez 86 halottat jelent, míg Finnországban 9-et, Norvégiában 20-at. Ráadásul a svéd hatóságok hetekig ismételgették, hogy a stratégiájuk legfontosabb célja az idősek védelme. Ám az áldozatok 40 százaléka éppen az idősotthonokban fertőződött meg, és a Covid-19 halálesetek túlnyomó többsége Svédországban a 70 év feletti embereknél történt.

Ami a szegényeket illeti a stockholmi régióban ez elsősorban a bevándorlók által lakott területekre vonatkozik, ahol olyan őshonos svédek is laknak, akik nem tudtak onnan elköltözni. A legrosszabb a helyzet Stockholm, Rinkeby-Kista külvárosában, ahol 10 ezer főre 48 fertőzött jut. Ugyanez az arány egy elitebb környéken, mint például Kungsholmen, csak 9 eset. Amint arról a helyi média is beszámolt – írta a professzor – a 90-es években Svédország lebontotta a kórházak nagy részét, amelyet súlyos katasztrófák esetére tartottak fenn. Most a meglévő kórházakban a koronavírussal fertőzötteket ápolják, viszont ezrével halasztottak el főként idősebb embereken végrehajtandó műtéteket.

Habár március utolsó napjaiban Ann Linde külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a svédek „nagyon bíznak egymásban, valamint a hatóságokban és a politikusokban, és a nyilvánosság követi a döntéseket”, ennek ellentmond a DN újság április 9-i felmérése arról, hogy hogyan tartják be az emberek a kormány által kért „társadalmi távolságot”. Ebből pedig az derült ki, hogy egyre kevesebben tartják be az ajánlásokat, ezért a fertőzöttek száma valószínűleg tovább fog növekedni. Az emeritus professzor hozzáfűzi, hogy szerinte a svéd megközelítés hibás azért is, mert – miután a kormány nem kényszeríti a polgárait keményebb védekezésre – a svédek még az ajánlásokat is kevésbé tartják be, mint azt feltételezték.

Visszatérve az idősekkel való bánásmódra, a nyugdíjas professzor korábbi munkahelye, a Karolinska Egyetemi Kórház, amely a legnagyobb Európában, és amely nemcsak a stockholmiakat, hanem bárki mást is ellát Svédország területéről, egy olyan hátborzongató dokumentumot készített, amelyhez hasonló még soha, sehol nem volt.

Ezt az Aftonbladet szerezte meg, és ebből az derül ki, hogy amennyiben elfogynának az intenzív ágyak, az orvosi személyzet ne engedje a 80 éven felüli betegeket intenzív kezelésre, továbbá ne engedjék be az intenzívre azokat a 70 év feletti személyeket, akiknél egynél több „jelentős szervi elégtelenség” tapasztalható, valamint azokat, a 60 év feletti betegeket, akiknél ugyanezekből (szív-, tüdő- vagy vesebetegség) kettőnél több szervi betegsége van.

A kórház azt javasolja az orvosainak, hogy azokat, akik ebbe a kategóriába tartoznak, és akik már intenzív ápolásban részesülnek, válsághelyzet esetén távolítsák el az intenzívről, hogy helyet biztosítsanak azok számára, akiknek nagyobb esélyük van a túlélésre. A dokumentumban azt is írják, hogy a betegeket „biológiai életkoruk”, nem pedig a tényleges életkoruk alapján kell értékelni – azaz egy beteget biológiailag idősebbnek is lehet értékelni és fordítva. Egy nevét nem vállaló orvos azt mondta az Aftonbladet-nek, hogy nehéz lesz a beteg biológiai életkorának meghatározása.

A lap kérdésére a Karolinska PR-osztálya csak annyit mondott, hogy az iránymutatás a svéd Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Tanács által kiadott iránymutatáson alapul, amely ugyan nem tartalmazott konkrét korcsoportokat, de tartalmazta a „biológiai kor” meghatározását. Björn Eriksson, a stockholmi régió egészségügyi igazgatója azzal nyugtatta meg az újságírót, hogy az intézetben 300 intenzív ágy van, és olyan még eddig soha sem történt meg, hogy mindegyiket elfoglalták volna a betegek. Jelenleg is „csak” 90 ilyen ágy foglalt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.