Bő egy év, három választás, egy koronavírus-járvány és egy óriási politikai dráma kellett hozzá, de sikerült: kormány alakul Izraelben. Hosszas alkudozások után Benjámin Netanjahu, a jobboldali Likud vezetője és a centrista Kék-fehérből kiugró Beni Ganc hétfő este dűlőre jutott. Egyezségük főbb pontjai szerint a kormányfői széket Netanjahuval kezdve megosztva, 18-18 hónapig foglalják el, a miniszteri posztokat egyenlően osztják fel, az első fél évben csak a járvány megfékezésével kapcsolatos intézkedéseket fogadnak el, Ciszjordánia egy részének annektálásáról pedig csak később szavaznak.

Hogy volt-e szerepe a koronavírusnak az egyezség megszületésében, a Magyar Nemzet megkeresésére Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont kutatója azt mondta: „Teljes mértékben, ezért is beszélünk most nemzeti vészhelyzeti kormányról és nem a korábban felmerült nemzeti egységkormányról.” Csepregi Zsolt szerint ez a meghatározás sokkal könnyebben eladható a szavazóknak, különösen miután Ganc korábban ígéretet tett arra, hogy nem ül be egy Netanjahu vezette kormányba. – A járványhelyzet mindent felülírt. Netanjahu nyert egy erős partnert, Ganc pedig egy mentőövet – tette hozzá.

A szakértő szerint a helyzet egyértelmű nagy nyertese Netanjahu, hiszen egy esetleges negyedik választás előtt az ellenzék olyan törvényt kívánt elfogadtatni, amely eltiltotta volna a kormányalakítástól az ellene folyó vádeljárások miatt. – Így most van másfél éve, hogy miniszterelnökként vezesse az országot, megvalósítsa a Donald Trump béketervében foglaltakat, kivezesse Izraelt a koronavírus-válságból. Esélye van politikai karrierjének folytatására vagy a tisztességes visszavonulás kiharcolására – magyarázta. Úgy vélte, nyert Ganc is, hiszen lehetőséget kapott, hogy bizonyítsa: nem csupán kampányígéretei és dicsőséges katonai múltja van, de államférfiként is megállja a helyét.

A szakember a nagy vesztesek közé sorolta a jobboldali Jaminát, amely végig támogatta Netanjahut, mégis kimaradhat a koalícióból, valamint a belpolitikán túllépve a Palesztin Hatóságot. Csepregi Zsolt ugyanis nem látja okát annak, a kormány miért ne valósítaná meg Ciszjordánia részleges annektálását még az amerikai elnökválasztás előtt.