Miközben a húsvétot követő héten Európa-szerte a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú korlátozások enyhítését tervezik, Franciaország nem csak, hogy nem lazít, de május közepéig biztosan karanténban marad – erről maga Emmanuel Macron beszélt hétfő este tartott televíziós beszédében. A francia elnök azt mondta, május 11-e után is csak akkor lazítanak a szabályokon, ha addigra tovább lassul a járvány terjedése, az időseknek és a súlyos betegségben szenvedőknek viszont még a korlátozások esetleges feloldása után sem szabadna kimozdulniuk.
Macron némi önkritikát is gyakorolt beszédében: elismerte például, hogy országa nem volt felkészülve a járvány kezelésére, a helyzet pedig több hiányosságra is rávilágított. – Ahogy a világ többi országában, Franciaországban sem volt elég védőruha, kesztyű, kézfertőtlenítő, idézte a Le Figaro című konzervatív lap az elnököt. Mint fogalmazott, a koronavírus-járvány után fel kell hagyni az eddigi ideológiákkal, és mindenkinek meg kell újulnia. – Elsőként nekem – fűzte hozzá. A további egy hónapig tartó szigorú intézkedéseken túl Macron arról is beszélt: május 11-e után mindenkit tesztelni fognak, aki a koronavírus-fertőzés bármely tünetét produkálja. Noha az egy hónap múlva induló enyhítés az óvodákat és az általános iskolákat érinteni fogja, nem vonatkozik sem az egyetemekre, sem pedig az olyan nyilvános szórakoztató helyekre, mint például az éttermek, kávézók, mozik, színházak vagy a múzeumok.
Kiemelte, hogy Franciaország határai egyelőre meghatározatlan időre zárva maradnak az Európán kívüliek számára. Macron a válság által leginkább érintett szektoroknak, így a turizmusnak, a szálloda- és a vendéglátóiparnak, valamint a kulturális szférának speciális mentőcsomagot ígért, a legszerényebb jövedelmű, gyereket nevelő családoknak pedig rendkívüli támogatást.
Elemzők szerint egyébként Macron eddigi, a koronavírus-járvány elleni küzdelmet a háborúhoz hasonlító szenvedélyes beszédeihez képest hangsúlyt váltott, aminek elsősorban az lehet az oka, hogy a válságkezelés, illetve annak hiánya következtében jelentősen romlott a kormány megítélése. Az IFOP közvélemény-kutató szerint míg március 19-20-án a közvélemény kormányba vetett bizalma 55 százalékos volt, április 8–9-ére 38 százalékra esett vissza.