Soros pénzeli a bevándorláspárti polgármestereket

A terv szerint a bevándorlás kezelését települési szintre vinnék le a nyílt városok létrehozásáért.

Soros György azért bírálja az Európai Uniót, mert az hagyja, hogy tagállamai utazási korlátozásokat vezessenek be a koronavírus-járvány idejére – írta a napokban a Business Insider. A gazdasági lap beszámolója szerint a tőzsdespekuláns Budapest után Milánót is egymillió euróval támogatta. E döntése aligha függetleníthető attól a ténytől, hogy Lombardia fővárosának polgármestere, a balliberális Giuseppe Sala fontos szövetségese a hagyományosan Matteo Salvini és a bevándorlásellenes Liga felségterületének számító Észak-Itáliában – írja bejegyzésében a Tűzfalcsoport.

Sala több Soros által támogatott szervezetnek, így például a Polgármesterek Migrációs Tanácsának (MMC), a Eurocities Szolidáris Városok (SC) nevű kezdeményezésének, valamint a Felelős Kormányzás Nemzetközi Hálózatának (ICGN) is tagja.

Ezek a lobbicsoportok évek óta az unió támogatási rendszerének átalakítását szorgalmazzák: azt akarják elérni, hogy a nagyobb városok közvetlenül pályázhassanak az integrációs alapból lehívható forrásokra. A mestertervük szerint a nemzeti kormányokat, amennyire csak lehet, ki kell kerülni, és a bevándorlás kezelését települési szintre kell levinni. Ennek elvi akadálya nincsen, hiszen az EU garantálja a személyek szabad mozgását, ami vonatkozik a menekültként vagy oltalmazottként elismert, úgynevezett harmadik országból származó külföldiekre is.

Ha tehát a magát 18 éves üldözött afgán kereszténynek hazudó, valójában 28 éves jemeni dzsihadista Ali, oldalán a szélsőliberális jogvédőkkel „legalizáltatja” magát valamelyik uniós országban, azaz menedéket kap egy erre kellően fogékony és érzékenyített bírótól vagy a helyi bevándorlási hatóságtól, akkor mehet, amerre kedve tartja – szó szerint nem lesznek előtte határok. Karácsony Gergely és Giuseppe Sala pedig a magyar és olasz kormány ellenkezésének dacára is otthont adhatna neki.

Ami viszont gátolja, hogy ilymódon tömegeket telepítsenek át Afrikából és Ázsiából Európába, az a pénz. Bár a Budapesthez és Milánóhoz hasonló városok vezetése jelentős összegek felett diszponál, akkora költségvetésük mégsincs, amiből minden évben fedezni tudnák az újonnan érkező idegenek százainak, ezreinek a letelepítését. Amennyiben viszont az unió hozzáférhetővé tenné a számukra az integrációs alapot vagy más forrásokat, a probléma egycsapásra megoldódna.

A 2019-es európai parlamenti választások környékén, de főleg a tavaly őszi önkormányzati választások után a teljes magyar ellenzék érdeklődése megnőtt a közvetlenül elérhető brüsszeli pénzek lehetősége iránt. Az első balliberális politikus viszont, aki nyíltan vállalta, hogy ezeket az összegeket a migránsok betelepítésére fordítaná, az éppen a Soros által most megjutalmazott Karácsony Gergely volt.

Karácsony még 2015-ben, a nagy migránsroham idején Zugló polgármestereként akart üres laktanyákat megnyitni a bevándorlók számára. „EU-s forrásokból újítsák fel és azonnal nyissák meg a használaton kívüli laktanyákat, azokban helyezzék el a menekülteket” – követelte a 2015. június 25-én kiadott, A PM megoldása a menekültválságra című közleményében. Pártja, a Párbeszéd aztán olyan előterjesztést is benyújtott a XIV. kerületben, hogy önkormányzati lakásokat utaljanak ki a bevándorlóknak.

Milánó és Budapest tehát nem azért kapott 1-1 millió eurós „adományt” Soros Györgytől, mert a spekuláns különösebben szívén viselné e városok lakóinak sorsát, hanem azért, mert a legmegbízhatóbb elvtársai vezetik azokat.

Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy Soros a kezdeti tervét, amelyben az illegális bevándorlók kötelező kvóták szerinti szétosztása szerepelt, a támadások hatására módosította. Pont abban az időben, amikor a „nyílt városok” koncepcióját elkezdték hirdetni a különféle pártalapítványok és lobbiszervezetek, ő azt mondta: sem a migránsokra, sem egyes országokra nem szabad rákényszeríteni semmit. A migránsnak meg kell adni a szabadságot, hogy ott nyújtsa be a menekültstátusz iránti kérelmét, ahol akarja. Azoknak az államoknak pedig, amelyek nem hajlandóak befogadni az idegeneket, több pénzt kell utalniuk az EU integrációs alapjába.

Ebből az alapból viszont a “nyílt városok” koncepciója szerint jelentős összegeket fordítana Brüsszel arra, hogy a bevándorláspárti vezetésű településeket szerte a tagállamokban vonzóvá tegyék az idegenek előtt, és felkészültté arra, hogy bárkit letelepíthessenek a területükön.

A New York-i spekuláns tehát végeredményben a tömeges bevándorlást ellenző kormányokkal finanszíroztatnák meg, hogy országuk területén a liberális vezetésű városokból migránsparadicsomokat csináljanak a Karácsonyhoz és Giuseppe Sala-hoz hasonló polgármesterek.