Varga Judit ezúttal a Die Welt-nél öntött tiszta vizet a pohárba

A Die Welt című konzervatív német lap „Magyarország csak azt teszi, amit mindenki megtesz Európában” címmel közölt írást vasárnap a hírportálján Varga Judit igazságügyi miniszterrel folytatott beszélgetés alapján.

„A Juncker-féle bizottság legnagyobb bűne, hogy politikai szervként definiálta magát” Fotó: Mirkó István

A lap tudósítója, Boris Kálnoky írásának bevezetőjében kiemelte: Varga Judit szerint a „liberális véleménydiktatúra” megnyilvánulását jelentő „álhír”, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló új magyar törvény kiüresíti a demokráciát.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendkívüli jogrendnek vége, amint elmúlt a veszély, ami „objektív kritérium”, hiszen nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is „meglehetősen világos lesz”, hogy mikor ér véget a világjárvány, és vele együtt a veszélyhelyzet.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy másokkal egyeztetve szüntetik majd meg a veszélyhelyzetet.

Erről „minden országnak önállóan kell döntenie” – mondta Varga Judit.

A miniszter visszautasította az Európai Bizottság európai értékekért és átláthatóságért felelős tagja, Vera Jourová azon követelését, hogy a kormány rövid időn belül adja vissza különleges felhatalmazását. Mint mondta, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet a megfelelő időpontban „a szükségesnél egy nappal sem korábban, és egy nappal sem később” vonják majd vissza.

Azzal kapcsolatban, hogy az uniós biztos szerint a számos tagországban bevezetett vesszélyhelyzeti törvények a demokráciát potenciálisan fenyegető veszélyt jelentenek, a miniszter kiemelte, hogy az általánosítás helytelen. Amíg ezek a jogszabályok az alkotmány keretein belül vannak és működik az alkotmánybíróság, nincs veszélyben a demokrácia, sem Magyarországon, sem más európai államokban – mondta.

Hozzátette, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséről az Országgyűlés dönt, a járvány elleni védekezésről szóló törvény így éppen a parlamentet erősíti. Arra a felvetésre, hogy a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a testületben, így nemigen várható, hogy a kormány szándékaival ellentétes döntést hoz, kijelentette, hogy

aki ezt kifogásolja, annak valójában a magyar választókkal van gondja.

Mint mondta, ez nem jogi, hanem politikai kérdés. Rámutatott: a választók két éve úgy döntöttek, hogy kétharmados parlamenti többséggel ruházzák fel a kormányt, két év múlva pedig ismét döntenek majd.

Arra a kérdésre, hogy miért nem rögzítettek időbeli korlátot a jogszabályban, elmondta, hogy ennél jóval erősebb parlamenti ellenőrzést építettek be. A parlament bármikor visszavonhatja a kormánynak adott felhatalmazást, ami „sokkal erősebb garancia” annál, minta beleírtak volna a törvénybe egy időhatárt, amelynél „az ég tudja milyen helyzetben lehet az ország”.

Hozzátette, hogy a veszélyhelyzet idején tett intézkedések e jogrend megszűnésével automatikusan érvényüket vesztik. Azonban elképzelhető, hogy egyes intézkedésekre továbbra is szükség lesz, de erről a parlament dönt majd, így ezek a döntések „szabályos törvények, és nem rendeletek” lesznek.

Varga Judit hangsúlyozta: a parlament félreállításáról tett kijelentések azt mutatják, hogy a nyugati sajtó valamit nagyon félreértett. A törvényhozás egészen az ülésszak végéig, június 15-ig „teljesen normálisan” dolgozik tovább, működnek a bíróságok és működik az alkotmánybíróság is, vagyis továbbra is érvényesül „a fékek és egyensúlyok” rendszere.

A kormány csupán az azonnali döntést igénylő ügyekben jár el a megszokott jogszabályalkotási eljáráson kívül, például azért, mert az állampolgárok és a gazdaság érdekei miatt azonnal fel kell függeszteni a hitelek törlesztését. A különleges felhatalmazás ilyen ügyek rendezésére való, és csak ezekre korlátozódik – fejtette ki az igazságügyi miniszter.

Így az EU és az Európai Néppárt (EPP) részéről megfogalmazott vádak, amelyek szerint Magyarországon a rendkívüli állapot révén kiüresítik a demokráciát, valójában „álhírek”, és egy európai „liberális véleménydiktatúra” megnyilvánulásai.

„Ezeket az embereket valójában az zavarja, hogy Magyarországon konzervatív kétharmados többség van”

– jelentetett ki Varga Judit.

Hozzátette, hogy különösen a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államiniszterével, Michael Roth-tal – a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusával – folytatott tárgyalása volt csalódást keltő.

Mint mondta, német tárgyalópartnere telefonbeszélgetésük alkalmával nem mutatott érdeklődést a válaszaira, csupán dokumentálni kívánta, hogy kifejezte aggodalmát, és kérése ellenére nem volt hajlandó megnevezni a törvény azon részeit, amelyeket kifogásolhatónak tart.

Varga Judit aláhúzta, hogy felháborítónak tartja ezeket a jelenségeket, és kiemelte, hogy több „bátorságot” és nagyobb „szolidaritást” vár a német

Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) és testvérpártjától, a bajor Keresztényszociális Uniótól (CSU).

Felvetette:

„kereszténydemokrata barátaink” nem jelentik ki „nyilvánosan, bátran és szolidárisan, hogy nem úgy áll a helyzet, ahogyan a sajtóban lefestik”.

Hozzátette: az EPP vezetése a tagpártok többségének akaratával szembeszegülve „szándékosan feszültséget kelt”, ami „rendkívül káros”, hiszen amint Orbán Viktor kormányfő a CDU-elnökéhez, Annegret Kramp-Karrenbauerhez intézett levelében kiemelte, az olyan időkben, mint a mostaniak „fontos, hogy megőrizzük egységünket”.