A NATO-t is aggasztja a Nyitott égbolt felmondása

Donald Trump elnök bejelentése szerint az Egyesült Államok egyoldalúan kilép a megállapodásból.

Bendarzsevszkij Anton
2020. 05. 22. 12:14
U.S. President Trump hosts ceremony honoring veterans at the White House in Washington
Az USA szerint Trump megfigyelésére is használták a szerződést Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sürgősséggel összehívták péntekre a NATO nagyköveti tanácsát azt követően, hogy az amerikai kormány felmondja a Nyitott égbolt szerződést. Donald Trump elnök bejelentése szerint ugyanis az Egyesült Államok egyoldalúan kilép a megállapodásból, miután megítélése szerint Oroszország nem tartja be az egyezményben foglaltakat. – Nagyon jó a kapcsolatunk Oroszországgal, de amíg nem tartják be [az egyezményt], mi kilépünk. De nagyon jó esély van rá, hogy új megállapodásra jutunk, vagy közösen teszünk meg valamit, hogy visszatérhessünk a meglévőhöz – idézte Trumpot a Reuters. A tényleges kilépés a bejelentést követő hat hónap után lép életbe.

A szerződést 1992-ben írták alá, és tíz évre rá lépett életbe. Lehetővé tette, hogy a szerződő országok nyíltan gyűjthessenek információt egymás haderejéről és a másik ország területén zajló eseményekről. Megnyitották egymás előtt a légterüket, lehetővé téve a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek áthaladását. A szerződést az európai biztonság egyik alappillérének tartják: hozzájárult az általános bizalom kialakulásához a hidegháborús korszak után. Az Egyesült Államok, Kanada, Törökország és Oroszország mellett szinte az összes európai állam, többek között hazánk is aláírta. Emiatt várható volt, hogy Washington NATO-beli, illetve európai partnerei elégedetlenségüket fejezik ki Trump döntésével kapcsolatban. – A szerződés az európai fegyverzet-ellenőrzési architektúra fontos része. Hozzájárul a biztonság és a béke fenntartásához szinte az egész északi féltekén – közölte Heiko Maas német külügyminiszter.

Az USA szerint Trump megfigyelésére is használták a szerződést
Fotó: Reuters

Az amerikai sajtó először 2019 tavaszán számolt be arról, hogy Trump a szerződés felmondására készülhet. Washington és Moszkva az elmúlt években már többször vádolták egymást a szerződéses kötelezettségek megszegésével – az USA szerint például Oroszország többször megtiltotta a megfigyelő repüléseket Kalinyingrád, Csecsenföld vagy az Abháziával határos terület felett, míg Moszkva a Hawaii feletti átrepülés korlátozását sérelmezte. Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O'Brien szerint Moszkva az egyezményt többek között az amerikai elnök megfigyelésére használta. – A Fehér Ház, a polgári infrastruktúra felett repkedtek. Figyelték, merre járhat éppen az elnök – mondta O’Brien.

Ez már a harmadik nagy biztonsági szerződés, amelyből Trump 2017 óta tartó elnöksége alatt kilép az Egyesült Államok. Két éve mondták fel az Iránnal kötött atomalkut, tavaly pedig a még 1987-ben, a Szovjetunióval kötött INF-szerződést rúgta fel a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről; ez szintén az európai biztonsági rendszer egy kulcselemének számít. Elemzők szerint a Nyitott égbolt egyezményből való kilépés előrejelzi azt is, hogy Washington a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló, de 2021-ben lejáró Új START-egyezményt sem akarja majd megújítani, ha a novemberi elnökválasztás után is Trump marad az ország élén.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.