A Skandináviában élő muszlim diaszpóra a járvány tükrében

A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében az észak-európai országokban élő muszlim diaszpóra helyzetét tekinti át a koronavírus-járvány tükrében.

Stockholm, 2015. szeptember 12. Egy rendőr tájékoztatja a stockholmi pályaudvarra érkező illegális bevándorlókat 2015. szeptember 12-én. Ezen a napon mintegy 250 migráns érkezett vonattal a svéd fővárosba. (MTI/EPA/Jonas Ektsromer) Fotó: Jonas Ektsromer

A skandináv hatóságok már a pandémia kezdeti szakaszában felfigyeltek a muszlim bevándorlók – és azon belül is a szomálik – nagyarányú megbetegedésére. Svédországban például a kórházban kezelt szomálik a koronavírusos betegek majdnem 5%-át adják, míg a népességnek mindössze 0,5%-át teszik ki. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a COVID-19 terjedése a skandináv fővárosok – Stockholm, Osló, Koppenhága – bevándorlónegyedeihez köthető. A jelenség hátterében valószínűleg az áll, hogy a bevándorlók hátrányos gazdasági helyzetük és eltérő kultúrájuk következtében jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének, mint a skandináv többségi társadalmak. Svédország, Norvégia és Finnország is többnyelvű információs kampánnyal reagált erre a problémára, míg Dániában inkább a muszlimokkal kapcsolatos integrációs problémák kerültek előtérbe.

Svédország nyílt társadalmon alapuló járványkezelési stratégiája a lakosság tájékozottságát és bizalmon alapuló előírás-követését feltételezi. Vagyis alapvetően a svéd kultúrából és jogkövető mentalitásból indul ki, figyelmen kívül hagyva ezzel a muszlim bevándorló-közösségek eltérő kultúráját és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanságát. Ez a kulturális szempontból elhibázott járványpolitika vezetett oda, hogy a svédországi bevándorlónegyedekből a járvány átterjedt az idősotthonokba.

A stockholmi idősotthonok – ahol különösen sok a koronavírusos beteg – alkalmazottjainak 55%-a bevándorló. Stefan Löfven, svéd miniszterelnök elismeri, hogy a kormánya nem tett meg mindent a svéd idősek védelme érdekében, azonban az idősotthonok nagyarányú koronavírus-fertőzöttségének okát majd csak a járvány elmúltával kívánja kivizsgálni.

A skandináv országok példáján keresztül jól érzékelhető, hogy a muszlim bevándorlók integrációjának kérdése nem csak gazdasági, de közegészségügyi szempontból is jelentőséggel bír. A bevándorlók kultúrájából, gazdasági és társadalmi helyzetéből adódó különbségek figyelembevétele és a megfelelő járványügyi és kommunikációs stratégia kidolgozása alapvető jelentőségű. A koronavírus-járvány gazdasági következményei, a bevándorlók növekvő munkanélkülisége várhatóan tovább mélyítik majd a bevándorlók és a skandináv lakosok közötti különbségeket, ami további társadalmi feszültségeket fog eredményezni.

A Migrációkutató Intézet elemzésének teljes szövege IDE KATTINTVA érhető el.