Élesben is bizonyít a török fegyver

Ahelyett, hogy más államok zsebét tömi, Törökország inkább független hadiiparára támaszkodna, amivel a nemzetközi piacokra is betörne. Saját vadászrepülőgépet, repülőgép-hordozót, páncélosokat is fejlesztenek, miközben nagyon jól szerepelnek a drónjaik.

Katonai járművet szállító kamion Anatóliában Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna

Bő egy éve már annak, hogy Halífa Haftár tábornok offenzívát indított a líbiai főváros és az azt irányító, nemzetközileg elismert egységkormány ellen. Ő uralja a majd 1,8 millió négyzetkilométeres ország kétharmadát, de a lényeg, az olajkitermelés jelentős részét is. Katonailag ugyan már bizonyított az Iszlám Állam dzsihadistái által uralt Szirt városának négy évvel ezelőtti felszabadításánál, arról azonban mégis megoszlanak a vélemények, hogy hódításai stratégiájának vagy inkább a hathatós külföldi segítségnek és a törzsekkel kötött alkuknak köszönhető-e. Tripolinál mindenesetre megálljt parancsoltak neki, a fővárosnál lényegében állóháború alakult ki. Sőt idén tavasszal mintha fordult volna a hadiszerencse, ellentámadásba lendültek a nemzetközileg elismert kormányerők, és néhány hét alatt több stratégiailag fontos települést és bázist is elfoglaltak.

Mi fordította meg a háború menetét? Aligha lehet figyelmen kívül hagyni azt a fejleményt, hogy januárban Törökország csapatokat küldött a szorongatott Tripoli megsegítésére. Elemzések szerint különösen sokat nyom a latban, hogy a saját gyártású török drónok uralják a líbiai eget. Ezek nem csupán hatékony és pontos támadóeszközök, de az ellenfél légi utánpótlását is ellehetetlenítik. – Törökország már évek óta folyamatosan küld katonai szállítmányokat Líbiába, azonban 2019 tavaszától – a tripoli székhelyű egységkormány helyzetének rosszabbra fordulásával – megerősödött az együttműködés. A lőszerszállítmányok mellett Kirpi típusú páncélozott harci járművekkel, Koral elektronikai zavaróeszközökkel és Bayraktar TB2 drónokkal erősítettek. Ezenkívül több ezer katonát is küldtek, akiknek többsége Szíriából érkező milicista – magyarázza Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa, hogy mit lehet ma tudni a líbiai támogatásról.

A török drónok nem csupán Líbiá­ban vizsgáztak jól. A hadsereg egyre nagyobb számban és arányban veti be őket Szíriában és a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellenében is. Törökország drónnagyhatalommá válna, és ebben óriási előnyt jelent neki, hogy saját technológiára építhet, amelyet élesben azonnal ki tud próbálni.

– Törökország az 1952-es NATO-csatlakozással a hidegháború első évtizedeiben erőteljesen az amerikai fegyverimportra építette haderejét. A jó amerikai kapcsolatok az 1960-as évek közepétől a ciprusi kérdés miatt megromlottak, az 1974-es invázió után pár évig Washington fegyverembargót is hirdetett. Ez egyrészt a beszerzések diverzifikálására, másrészt az önálló hadiipar létrehozására késztette az ankarai vezetést. Az utóbbi terén az 1990-es évektől láthatunk jelentősebb erőfeszítéseket, azonban igazi áttörést a 2002 óta hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja alatt értek el – idézi fel a török hadipar születését Egeresi Zoltán.

Katonai járművet szállító kamion Anatóliában
Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna

Hozzáteszi, az elmúlt tíz évben egymást érték a hangzatos bejelentések: a török (és koreai) gyártású Altay tank, Firtina tarack, T–129 Atak helikopter, hogy csak néhányat említsünk. A fejlesztések a tengerészetet sem hagyták érintetlenül: idén tervezik vízre bocsátani az első török repülőgép-hordozót, amely a török kormány várakozásai szerint erős adu lesz a Földközi-tenger keleti térségében kialakult geo­politikai versengésben. Drónjaival is büszkélkedhet Törökország, a 2019-es szí­riai hadműveletek során különösen beváltak ezek az eszközök.

A szakértő mindemellett emlékeztet: a fejlődő török hadiipar, valamint a komoly kül- és védelempolitikai vihart kavaró orosz Sz–400-as rakétavédelmi rendszer vásárlása ellenére a török fegyvervásárlás túlnyomó része még mindig a nyugati szövetségesektől történik. A változást, a török hadipar függetlenedését azonban jól jelzi, hogy a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint 2014–2015-ben a török fegyverimport 48 százalékkal csökkent az előző, azonos időszakhoz képest. Ráadásul Ankara célja nem csupán az önellátás, hanem külső piacokra is betörne.

– Az előző évtizedek erőfeszítéseinek köszönhetően a török termékek megjelentek a nemzetközi piacokon, azonban eddig inkább az Ankarával amúgy is jó kapcsolatokat ápoló török nyelvű, illetve egyes arab államoknál, valamint egyéb szövetségeseknél értek el sikereket – értékeli a nemzetközi lehetőségeket Egeresi Zoltán. Törökország tavaly 2,7 milliárd dollár értékben exportált fegyvereket, és a SIPRI szerint 2014 és 2018 között 170 százalékkal növekedett a kivitelük.

Magyarország szintén az érdeklődők között van. Sajtóhírek szerint hazánk Ejder Yalcin páncélozott harcjárművek beszerzését fontolgatja; ezek tavaly mutatkoztak be a honvédelem napján Budaörsön.