Lengyelországban vasárnap tervezték megtartani az államfőválasztást, a szavazást azonban végül nem tartották meg, miután politikai huzavona alakult ki a körül, miként kellene azt lebonyolítani az új koronavírus okozta járvány közepette.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a postai úton történő szavazást tartotta megfelelő megoldásnak, a parlamenti többség azonban csak május 7-én tudta elfogadni a szükséges jogszabályt, így nem maradt idő a megfelelő előkészületekre. Az előző napokban bizonytalannak tartott alsóházi jóváhagyást az tette lehetővé, hogy a kormánypárti tervezetet a levélszavazást eddig ellenző kisebb koalíciós párt, az Egyetértés is támogatta.
Az Egyetértés elnöke, Jaroslaw Gowin és a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski csak szerda este állapodott meg arról, hogy a szavazás új időpontját az ebben illetékes alsóházi elnök „az első lehetséges időpontra” írja majd ki, azt követően, hogy a legfelsőbb bíróság utólag érvénytelennek nyilvánítja a választást.
Sylwester Marciniak vasárnap azt mondta, a választási bizottság nem készít jelentést a legfelsőbb bíróságnak a meg nem valósult választásról.
Ryszard Piotrowski alkotmányjogi szakértő a TVN24 televíziónak úgy nyilatkozott, hogy az országos választási bizottság (PKW) „jóhiszemű” döntést hozott, de a testület „kreatív módon értelmezte a jogköreit”. Döntésükben ugyanis arra hivatkoztak, hogy a vasárnapi választáson nem volt lehetőség szavazni a jelöltekre, „ami nem felel meg a valóságnak” – mondta.
A PKW korábbi elnöke, Wojciech Hermelinski ugyanakkor dicsérte a testületet, nagyon jónak nevezve vasárnapi döntésüket, és reményét fejezte ki, hogy sikerül elfogadni a megfelelő jogszabályokat, „amelyek az új választás alapjául szolgálhatnak”.
A május 10-i levélszavazást eddig nem demokratikusnak és a járvány miatt veszélyesnek minősítő ellenzék képviselői a múlt héten bírálták a szavazás elhalasztását is. Többek között kétségbe vonták, hogy a legfelsőbb bíróság érvénytelenné nyilváníthatná a vasárnapi választást akkor, amikor azt meg sem tartják.
