A külföldi tulajdonú hírportálok és újságok jelentős korlátozására készül a konzervatív lengyel kormánypárt – legalábbis erről beszélt Jarosław Kaczyński pártelnök vasárnap egy helyi rádiónak a Reuters szerint. A hírügynökség azt írta:
a Jog és Igazságosság (PiS) olyan szabályok kidolgozására törekszik, amelyek korlátoznák a külföldi tulajdonban lévő sajtóorgánumok koncentrációját.
Kaczyński arról is beszélt, hogy ezeket az átalakításokat még a 2023-ban esedékes parlamenti választások előtt, azaz a nemzeti kabinet kormányzása alatt befejeznék. Ahogyan arról a Magyar Nemzet is cikksorozatban számolt be, a lengyel kormánypárt régóta hangoztatja: a külföldi tulajdonban lévő médiaorgánumok beavatkoznak Lengyelország belügyeibe, ezért a lengyel tulajdonú média pozíciójának erősítése elengedhetetlen. Ezt támasztja alá, hogy a korábban jelzettekhez képest feltűnően szoros csatában győzte le ellenzéki ellenfelét Andrzej Duda jobboldali államfő a lengyel elnökválasztás két hete megrendezett második fordulójában.
Célkeresztben a nemzeti kormány
Most Kaczyński a rádióműsorban arról beszélt:
az elnökválasztás során a külföldi tulajdonú média segítségével erőteljes támadást intézett a PiS vezette kormányzatra
Mint fogalmazott: a voksolást végül a szavazatok 51 százalékával megnyerő jobboldali államfő, Andrzej Duda és ellenzéki kihívója, Rafał Trzaskowski elsősorban a fiatalok körében rendkívül népszerű külföldi tulajdonban lévő hírportáloknak és sajtótermékeknek köszönhette. A pártelnök szeretné, ha az ügy mihamarabb eljutna a törvényalkotási fázisig, lehetővé téve a lengyel sajtó tulajdonosi viszonyainak jelentős átalakítását. Mint mondta, a lehetséges szabályozások egyelőre elemzés alatt állnak, és viták folynak az ügyről.
A PiS egy neve elhallgatását kérő tisztviselője egyébként a Reutersnek úgy fogalmazott: sok lehetőséget mérlegel a nemzeti kormány, ezek között szerepel a regionális lapok felvásárlása is, amelyek jelentős hányada német tulajdoni hátterű.
Ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt: Rafał Trzaskowski valóban rendkívül szoros küzdelemben veszített Dudával szemben: nem egész három százalékkal maradt le a regnáló államfő mögött. A legnagyobb ellenzéki párt a Polgári Platform (PO) egyébként nem nyugodott bele abba, hogy jelöltje alulmaradt a voksoláson: a liberális párt az eredmények érvénytelenítését kérte a legfelsőbb bíróságtól. Az ellenzéki párt érvelése szerint ugyanis Trzaskowski nem részesült egyenlő mértékben az állami támogatásokból, nem szerepelhetett ugyanannyit a közszolgálati médiában, és mindez azt eredményezte, hogy „a helyzete sem volt egyenlő” Andrzej Dudával.
