Óriási a nyomás Berlinen

Nagy a nyomás a ma rajtoló német EU-elnökségen, hogy megkezdje a koronavírus-válságot követő uniós rendezést. Az európai lapok és szakértők egy része azon a véleményen van, hogy mégis ki más, ha nem – az elmondása szerint utolsó kancellári ciklusát töltő – Angela Merkel hozhatja közös nevezőre a tagállamokat az újjáépítés során?

A volt uniós biztosunk szerint is létezik a brüsszeli kettős mérce Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök hétfői találkozójukon azt hangsúlyozták, hogy a német–francia tandem adhat igazán löketet a helyreállítási alap ügyének. A német EU-elnökség előtti kihívásokról, az Európai Unió jelenlegi fragmentáltságáról, illetve a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás jövőjéről is kérdeztük Navracsics Tibor volt uniós biztost, aki jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője és a Veszprém–Balaton 2023 Euró­pa kulturális fővárosa program kormánybiztosa.

– Nagyon kevés idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a német EU-elnökséggel kapcsolatban Európa megmentéséről beszélhessünk. Németország számára a leginkább szorító határidő, hogy a többéves pénzügyi kerettervnek legkésőbb jövő év január elsején hatályba kellene lépnie, de a koronavírus okozta problémák miatt a gazdasági újjáépítési csomag ügye hasonlóan gyors cselekvést igényel. Az európai politika nagyon intenzív nyár és ősz elébe néz, Németországnak pedig nem csak a puha diplomáciai készségeire lesz szüksége ahhoz, hogy az év végéig megoldást találjon a sürgető kérdésekre. Kétségkívül nehéz dolga lesz Berlinnek – vélekedett Navracsics Tibor a következő hónapok munkájáról, azt is hozzátéve: az uniós Tanácsban a megállapodások esélyét növelheti, hogy lassan megkezdődnek a személyes találkozók, így például az állam- és kormányfőknek a július közepén esedékes csúcstalálkozójukon már nem az ­online térben kell egyezkedniük.

„Angela Merkel kancellár maga panaszkodott arról egy tavaszi tanácsülés után, hogy az online megbeszélések sokkal nehezebbé teszik a befolyás érvényesítését, hiszen nincsenek fizikailag jelen az állam- és kormányfők. Ebből is következtethetünk arra, hogy a német diplomácia előszeretettel alkalmazza a folyosói beszélgetések módszerét, amely a politikában egyébként teljesen elfogadott” – hívta fel a figyelmet a politikus.

A volt uniós biztos intenzív időket jósol
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A kérdésünkre, hogy az immár adott fizikai jelenlét, illetve a látványos német–francia szövetség közös nevezőre hozhatja-e a jelenleg megosztott tagállamokat az újjáépítési alap ügyében, Navracsics Tibor elmondta: az elmúlt hetven év tapasztalata valóban az, hogy amennyiben a németek és a franciák odaállnak egy ügy mögé, akkor az sikerre ítéltetett. – Viszont a mai Európai Unió ennél sokkal fragmentáltabb. A gazdasági újjáépítési csomag eredetileg egy német–francia kezdeményezés, úgy tűnik, hogy ez számukra alapvető fontosságú, nem akarnak belőle engedni. Párizsban és Berlinben most ennek ellenére sem mehetnek biztosra – fűzte hozzá.

A német EU-elnökség a jogállamiság ügyének is nagy szerepet szánna a következő időszakban – ezt Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter számos alkalommal elmondta a közelmúltban. A Magyarországgal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárás jelenleg is zajlik a Tanácsban, s bár a járványidőszakban szinte kifulladt a folyamat, azt megelőzően is sok kritika érte a mechanizmus hatékonyságát. A jogállamisági eljárások jövőjéről szóló felvetésünkre Navracsics Tibor – aki 2010 és 2014 között az igazságügyi miniszteri posztot is betöltötte – úgy fogalmazott: érdemes különbséget tenni a lengyel és a magyar eljárás között, hiszen Varsó ellen az Európai Bizottság, Budapest esetében pedig az Európai Parlament aktiválta a hetes cikkelyt.

– A magyar esetben egyáltalán nem látom a kifutását a dolognak, az Európai Parlamentet leszámítva a folyamat minden résztvevőjénél azt érezni, hogy csak félszívvel vesznek részt az ügyben. Én azzal számolok, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás ellaposodik. Már ha eddig nem laposodott el teljes egészében – fogalmazott. Kérdésünkre, hogy a jó magyar–német kapcsolatok önmagukban ellehetetlenítik-e azt, hogy a német EU-elnökség majd napirendre tűzze a magyar ügyet, Navracsics Tibor óvatosságra intett.

– Ennél valójában jóval összetettebb a kérdés. A berlini külügy szociáldemokrata kézben van, a kormányfő pedig kereszténydemokrata, tehát a német nagy koalícióból adódóan attól is függ a magyarok ügye, hogy éppen melyik oldalra esik a labda a szövetségi kormányon belül. Angela Merkel és Heiko Maas hozzáállása teljesen más a kérdésben – szögezte le a volt miniszterelnök-helyettes.

Orbán Viktor tárgyalt Charles Michellel

Orbán Viktor kedden videókonferencián egyeztetett az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel – tájékoztatott az MTI. A megbeszélés a július 17–18-án esedékes EU-csúcs előkészítését szolgálta. A kormányfő kifejtette: Magyarország érdekelt abban, hogy fair, tisztességes költségvetése legyen az uniónak, de a jelenleg asztalon lévő javaslat távol áll ettől. – Az nem történhet meg, hogy a gazdagabb tagországok több támogatást kapjanak, mert ez ellentétes lenne az európai értékekkel – mondta a tárgyaláson.