A gombafelhők gyilkos öröksége a sztyeppén

Éppen huszonkilenc évvel ezelőtt, 1991. augusztus 29-én zárta be hivatalosan Nurszultan Nazarbajev akkori kazah pártfőtitkár a szemi­palatyinszki nukleáris kutatóhelyszínt, s ez a nap lett az atomfegyvermentes világért folyó küzdelem emléknapja. A kazah sztyeppén akár egymillió embert is érinthetett a nukleáris fertőzés.

2020. 08. 29. 9:00
Kazakhstan's President Nursultan Nazarbayev walks in front of the monument "Stronger than Death" in Semei
Nurszultan Nazarbajev a szemipalatyinszki emlékműnél. Maguk mögött hagyták a nukleáris teszteket Fotó: Shamil Zhumatov Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kazahsztánban mindenre van hely, gondolhatta egykoron Lavrentyij Berija belügyi népbiztos, mikor úgy döntött, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság északkeleti részén fogják kiépíteni a nukleáris fegyverek kifejlesztéséhez szükséges létesítményeket. Az elv azt vette alapul, hogy ott nem él senki, ez azonban már akkor sem volt igaz. A szemipalatyinszki kutatóközpont létesítményeit a gulágon raboskodókkal kezdték felépíteni, majd

1949-től kezdve elkezdődtek a kísérleti robbantások.

Összesen 456 tesztet hajtottak végre a 18 ezer négyzetkilométeres területen, az első eset 1949. augusztus 29-én történt. Az Első villámcsapás kódnevű bomba alapjait jelentő terveket az Egyesült Államokból szerezték meg a szovjetek. Ebből monstre per született, s a halálos ítéleteket követően a keleti blokk hőseivé vált Julius és Ethel Rosenberg.

Az ügy természeténél fogva a titkos robbantások az elrettentést szolgálták, így hamar híre meg a kazah pusztában folyó kísérleteknek, meghökkentve a nyugati államokat, amelyek saját nukleáris programjuk felgyorsításával reagáltak. Szemipalatyinszk innentől fogva különösen fontos helyszínné vált, s az is maradt a Szovjetunió 1991-es összeomlá­sáig.

Kazahsztán volt az utolsó tagállam, amely kivált a vörös birodalomból,

erre december 16-án került sor, közel három hónappal a nukleáris tesztterep bezárása után. Így Nurszultan Nazarbajev, az országot a függetlenségét követően egészen 2017-ig irányító politikus még szovjet tisztségviselőként határozott a nukleáris fegyverek elvetéséről. Ez a döntés később rendkívül fontossá vált. A független Kazahsztán ugyanis megörökölt több mint 1400 nukleáris robbanófejet a Szovjetuniótól, amelyeket vállalásának megfelelően 1995-ig visszaszolgáltatott Oroszországnak. Ha a zűrzavaros időszakban Kazahsztán a fegyverek megtartása mellett döntött volna,

a világ negyedik legerősebb atomhatalma lenne,

így feltehetően a történelem is más mederben folyt volna. Az elv az volt, hogy Kazahsztán nemzetközi elismertséget és gazdasági fellendülést, befektetéseket és turizmust akart, nem elrettentést, és minden erejét azóta is arra fordítja, hogy ezt az elvet minden ország a magáénak érezze. Az ATOM (­Abolish Testing: Our Mission – A tesztelés betiltása: a mi célunk) nevű program 2012 óta folyik kazah kezdeményezésre, s ennek keretében nemzetközi konferen­ciákon igyekeznek a leszerelést és a tesztelés tiltását elérni.

Nurszultan Nazarbajev a szemipalatyinszki emlékműnél. Maguk mögött hagyták a nukleáris teszteket
Fotó: Reuters

Kazahsztán nagyon határozottan a fegyverek leszerelése mellett tört lándzsát, egyetlen exszovjet államként aláírta az atomfegyverek tesztelésének tilalmát célzó jegyzőkönyvet, s ezért is kezdeményezte a nemzetközi szervezeteknél az erre vonatkozó leszerelést. Az ENSZ közgyűlése 2009-ben fogadta el egyhangúlag Kazahsztán javaslatát, hogy augusztus 29-ét nevezzék a nukleáris tesztelés elleni nemzetközi emléknappá. Azóta ezen a napon számos megemlékezést tartanak az ENSZ New York-i központjában és más városokban, Nurszultan Nazarbajev pedig a világszervezet elismerését kapta a tesztelés elleni küzdelméért. Az egykori tesztközpontot 2012-ben teljes mértékben semlegesítették, részben amerikai segítséggel. A terület ma látogatható, egyetlen korábbi nukleáris kísérleti telepként az egész világon; igaz, a helyi lakosság egészségi állapota ma is rosszabb, mint az ország más területein élőké. Az ATOM-program vezetője, Karipbek Kurujov, aki a ma már Szemej névre hallgató Szemi­palatyinszkban született karok nélkül – személyében is bemutatja a nukleá­ris program kártékony voltát.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.