Emlékezés 9/11-re a járvány árnyékában + videó

Ma van tizenkilenc éve, hogy az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást intézett az Egyesült Államok ellen. A megemlékezés azonban visszafogottan zajlik a koronavírus-járvány miatt.

Arlington, 2020. szeptember 10. Kék fénycsóva nyúlik az égbe a Pentagon épülete felett Arlingtonban 2020. szeptember 9-én este, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i repülõgépes terrortámadások 19. évfordulója alkalmából. MTI/AP/Jose Luis Magana Fotó: Jose Luis Magana

Ma a járvány miatt több helyszínen tartják a tizenkilenc évvel ezelőtti terrortámadás megemlékezéseit. A főbb változások a korábbi évekhez képest, hogy nem emelnek színpadot, ahonnan egy bemondó felolvasná az áldozatok nevét. Az áldozatok családtagjai – egymástól jól elkülönítve – ugyan összegyűlhetnek az emlékhelyen, de csak hangosbemondóból, felvételről hallhatják meghalt szeretteik nevét. A megjelenők eligazítását maszkos rendezők segítik, valamint kézfertőtlenítő helyeket is felállítottak. A két helyszínen zajló New York-i eseményen Mike Pence alelnök is megjelenik, míg Donald Trump elnök a pennsylvaniai Shanksville-ben lévő Flight 93 nemzeti emlékhelyen rója le kegyeletét. Itt jelenik meg más időpontban a demokrata elnökjelölt Joe Biden is.

2001. szeptember 11-én két eltérített utasszállító gép lerombolta a New York-i World Trade Center ikertornyait, egy harmadik pedig a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik eltérített gép – amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot (a kongresszus épületét vagy a Fehér Házat) szemeltek ki – az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le.

A támadás mintegy háromezer ember életét követelte. A merénylet miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush elnök közvetlenül az események után sugárzott televíziós beszédében azt mondta: „Több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény történt.” Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között. Még ebben az évben háborút indítottak Afganisztán ellen: a 19 éve húzódó háborúban most éppen felcsillant a remény a békére, a tálibok és az afgán kormány vezetői a hét végén tárgyalnak Dohában.

A támadás kitervelője, az al-Kaida vezetője, Oszama bin Laden még éveken keresztül sikeresen bujkált, csak 2011-ben likvidálták Pakisztánban. Érdekesség, hogy a rettegett terrorvezér Svájcban élő, de egyébként magát amerikainak valló unokahúga, Núr bin Laden éppen a napokban adott interjút a New York Postnak, amelyben többek között arról is mesélt, hogy Donald Trump lelkes támogatója, csak ő képes megakadályozni egy újabb 9/11-et.

Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a kongresszus által három nap alatt elfogadott „hazafias törvényt”, amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak és korlátozta a polgári szabadságjogokat. A második világháború utáni legnagyobb közigazgatási reform részeként létrehozták a belbiztonsági minisztériumot és jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat követtek el és képtelenek voltak a hatékony fellépésre.