Szuperszámítógépek, migrációs szigor, új Schengen-stratégia – ezt ígérte Ursula von der Leyen Brüsszelben

Nagy várakozások előzték meg Ursula von der Leyen első évértékelő beszédét, amelyet az Európai Bizottság elnöke délelőtt tartott Brüsszelben. A várhatóan közel egyórás felszólalást vita is követi, amelyben magyar európai parlamenti képviselők (EP) is szót kapnak. Von der Leyen okos, zöld és mindenekelőtt a közegészségügyi kihívásokra válaszolni képes Európai Uniót ígért. A jövő héten bemutatásra kerülő migrációs csomaggal kapcsolatban pedig elmondta: a bizottság emberséges megközelítésre törekszik, ugyanakkor szigorú lesz a kitoloncolásokkal kapcsolatban. Az Európai Bizottság elnöke keményen odaszólt Boris Johnson brit miniszterelnöknek.

Ursula von der Leyen első évértékelő beszéde az Európai Parlament brüsszeli épületében. Fotó: Daina Le Lardic Forrás: Európai Parlament

Az igazságos átmenet érdekében pedig kiemelt segítség jut azoknak az országoknak, amelyek a klímabarát gazdaságok kialakításában jelenleg még hátrébb vannak. A klímavédelemmel egyetemben a digitalizációra is vaskos összegek jutnak majd, hiszen a vírushelyzet bizonyította, mekkora szükség van a fejlett információs technológiára.

„Ez lesz Európa digitális évtizede” – ígérte Von der Leyen, bejelentve, hogy az európai állampolgárok hamarosan biztonságos e-identitást kapnak, a bizottság pedig nyolcmilliárd eurót különít el a szuperszámítógépek új generációjának kialakítására.

A Következő Generációs EU-csomag forrásainak összesen húsz százaléka jut majd digitalizációt segítő célokra, közölte a bizottsági elnök.

Ursula von der Leyen az uniós bizottság munkaprogramját ismerteti az Európai Parlamentben.
Fotó: Daina Le Lardic / Európai Parlament

Migráció · Jövő héten jön az emberséges, de szigorú bizottsági stratégia

Ursula von der Leyen a migrációs javaslatcsomagról szólva emlékeztetett a 2015-ös válságra, amely szerinte még ma is érzékelhető törésvonalakat húzott a tagállamok közé.

Szerinte mindenkinek kompromisszumképesnek kell majd lennie a jövő héten bemutatásra kerülő migrációs kezdeményezéssel kapcsolatban, amely egyszerre lesz emberséges, de szigorú.

„Biztosítjuk, hogy szorosabb legyen a kapocs a menedékjog és a kitoloncolások között” – ígérte, azt is hozzátéve: a külső határok védelme, a harmadik országokkal való szoros kapcsolat, és az embercsempészek elleni harc lesznek a javaslat sarokkövei. Szerinte bőven lesz idő a jövő heti javaslat megvitatására.

Az elnök nem beszélt befogadási kötelezettségről, de valamennyi EU-országtól tisztességes felelősségvállalást kért a bevándorlás terén.

Ursula von der Leyen nem tette tisztába a jogállamisági kérdést

Az Európai Bizottság kulcsfontosságúnak tartja a jogállamiság követelményét, ennek lesz lenyomata a hónap végén esedékes jogállamisági jelentéscsomag, mondta Brüsszelben az elnök. A többéves költségvetéssel és az uniós mentőalappal kapcsolatban is fontos, hogy a korrupció, pénzügyi visszaélések és egyéb összeférhetetlenségek mellőzésével kerüljenek felhasználásra a kifizetett összegek – fogalmazott, azonban nem részletezte, hogy ez pontosan mit is jelent.

A balliberális EP-frakciók nem voltak elégedettek Von der Leyen jogállamisággal kapcsolatos mondataival, azok ugyanis most sem vontak kristálytiszta párhuzamot a jogállamiság és az uniós kifizetések közé.

A vitában Michael Roth német külügyi államtitkár, a német EU-elnökség képviselője viszont azon a véleményen volt, hogy a bizottságnak jogállamisági feltételrendszert kell foganatosítania – ehhez a szociáldemokrata politikus segítséget is ajánlott.

Von der Leyen az alapvető jogok kérdésében éles kritikát fogalmazott meg Lengyelország irányába: szerinte az emberi méltóságot sérti az LMBT-mentes övezetek megléte. Bejelentette azt is, hogy

hamarosan uniós rasszizmus-ellenes koordinátort neveznek ki, illetve az Európai Bizottság kezdeményezni fogja, hogy az uniós jogszabályokban szélesítsék a gyűlölet-bűncselekmények fogalmát.

Állótaps a bizottsági elnöknek.
Fotó: Daina LE LARDIC / Európai Parlament

Az elnök kímélte Kínát és az USA-t, de Boris Johnsonnak kemény bírálat jutott

Ursula von der Leyen közel egyórás beszédének hangsúlyos része volt az európai külpolitika: erről szólva sorsközösséget vállalt Belarusszal, szerinte a keleti partnerséghez tartozó országnak szabadon és tisztességes keretek között kell döntenie a jövőéről. Az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij megmérgezését keményen bírálta és

beharangozta az európai Magnitsky törvényt.

A bizottsági elnök szerint, bár Brüsszelben nem mindig értenek egyet a Fehér Ház döntéseivel, az Egyesült Államokra szoros és stratégiai partnerként tekintenek, emiatt – a novemberi elnökválasztás eredményétől függetlenül –

újragondolják a transzatlanti kapcsolatokat.

Az Egyesült Királyságról nem sok jó szót ejtett az elnöknő, és

keményen bírálta, hogy a szigetország a három év munkájának eredményeként aláírt kilépési megállapodás egyoldalú átértelmezésére készül. Szerinte ez nemcsak jogi, hanem morális kérdés is.

Von der Leyen a Kínával fennálló kapcsolatot nagyon fontosnak, ugyanakkor állandó kihívást jelentőnek nevezte. „Nem kétség, hogy más-más kormányzati és társadalmi modelleket hirdetünk” – szögezte le, hozzátéve: vannak közös érdekkörök is, ilyenek például a klímavédelem és a kereskedelem.