Az Európai Bizottság mindenkori elnöke 2010 óta tart évértékelő beszédet az Európai Parlamentben. A tavaly évvégén hivatalba lépett Ursula von der Leyen ma reggel ezt első alkalommal tette meg – a járvány és az instabil geopolitikai helyzet miatt a felszólalását kiemelt figyelem övezte. A magyar EP-képviselők várakozásairól itt írtunk.
Az elnöknő beszédét – a papírformának megfelelően – az elmúlt hat hónap legégetőbb kihívásának, a koronavírus felemlegetésével kezdte, és rögtön köszönetet mondott az összes egészségügyi dolgozónak, aki a frontvonalban védte az európaiakat. „A történeteik sokat elárulnak arról, hogy milyen állapotban van az uniónk.”
– hangoztatta Ursula von der Leyen, aki szerint a koronavírus uralta törékeny világot már mindenki maga mögött akarja tudni. Szerinte ehhez az uniós intézmények adnak majd segítséget, nevezetesen az Európai Unió helyreállítási eszköze, a Következő Generációs EU csomag. „Megvan a tervünk, megvan a befektetés, ideje munkához látni!” – mondta. Az Európai Bizottság jövőbeli elképzeléseiről szólva kijelentette, hogy a testület munkaprogramjáról szerdán levélben tájékoztatta az Európai Parlament elnökét és a német EU-elnökséget is. Az egészségpolitikai nehézségek, az uniós kompetencia hiánya miatt egy erős egészségügyi unió kialakítását helyezte kilátásba, amelynek keretében az EU tudatosan felmérné a rendelkezésre álló eszközöket, valamint létrehozna egy orvosbiológiai ügynökséget a stratégiai tervezés megkönnyítése érdekében. Von der Leyen meghirdetett továbbá egy globális egészségügyi konferenciát, amelyet jövőre, a G20 országcsoport olasz elnökségének égisze alatt tartanak majd Olaszországban.

Fotó: Daina Le Lardic / Európai Parlament
Uniós stratégia jön Schengen jövőjéről, gigantikus pénzek jutnak majd a digitalizációra is
A bizottság gazdaságpolitikájáról szólva elmondta: kiemelt cél, hogy az európai állásokat védjék, ennek keretében az EU SURE nevű válságkezelő programja tizenhat tagállamban kilencven milliárd eurót juttat kis- és középméretű vállalkozásoknak. Éltette a többéves költségvetést, illetve az uniós mentőcsomagot, amelyről a tagállamok az egymással szembeni szolidaritás jeleként egyeztek meg. Von der Leyen szerint az euróba vetett bizalom sem volt még mélyebb. Egyúttal kijelentette:
az Európai Bizottság a belső piac zavartalan működésének biztosítása miatt hamarosan stratégiát fogad el Schengen jövőjéről.
A brüsszeli testület irányadó kezdeményezései a klímapolitikát és a digitalizációt érintik, ennek megfelelően az elnök megismételte a korábban kijelölt célt, miszerint 2050-re klímasemlegessé kell tenni a kontinenst. Elmondása szerint
a 750 milliárd eurós mentőalap 37 százalékából fognak majd zöldprojekteket támogatni.