időjárás 1°C Paula , Vanda 2023. január 26.
logo

„Sürgető az uniós alku végrehajtása” – interjú Steiner Attilával

Judi Tamara (Brüsszel)
2020.10.24. 07:44
„Sürgető az uniós alku végrehajtása” – interjú Steiner Attilával

A súlyosbodó vírushelyzet az erőforrások jó részét elvonja majd, így nem kérdés, hogy az állam- és kormányfők által a nyáron kitárgyalt pénzügyi csomag végrehajtásának mielőbb meg kell kezdődnie. Egyre nagyobb a nyomás, hogy félretegyük az intézményközi vitákat és a pénz tényleg eljusson oda, ahol szükség van rá – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Steiner Attila. Az uniós ügyekért felelős államtitkárt a múlt heti uniós csúcsértekezlet eredményeiről és az EU klímaambícióiról is kérdeztük. – Magyarország valóban törekszik az aktív szerepvállalásra a zöldmegállapodás végrehajtása során – húzta alá a politikus, aki elmondása szerint ugyanakkor kissé szkeptikus azzal kapcsolatosan, hogy az EU kizárólag a zöldfordulattól várja a gazdaságösztönzést, a válságból való teljes kilábalást.

EURÓPAI UNIÓ

– A múlt heti uniós csúcsot követően egyes zöldszervezetek határozottabb állásfoglalást vártak az állam- és kormányfőktől klímaügyben, de hasonlóan tett az Európai Parlament is, amelynek zöldfrakciója megkésettnek látja a tárgyalások mostani helyzetét. Mik a tagállamok közötti legélesebb törésvonalak a zöldátállás ügyében? Mennyire ambiciózus az EP célja, miszerint 2030-ig hatvanszázalékos kibocsátáscsökkentést vizionál?

Klímakérdésben egyelőre orientációs vitát folytattak az állam- és kormányfők az EU-csúcson, a tervek szerint az ügy a decemberi Európai Tanácson lesz újra napirenden. Az Európai Bizottság javaslata alapján 2030-ig 1990-hez képest legalább 55t százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, amit az Európai Parlament kevesell: a testület hatvanszázalékos csökkentést vizionál. Azt gondolom, hogy licitverseny helyett érdemes lenne alaposan megvizsgálni, hogy a 2050-es klímasemlegességi cél pontosan milyen mellékhatásokkal jár. Muszáj ambiciózusnak lennünk, de ha túl hirtelen lépünk túl nagyot, annak komoly ellátásbiztonsági következményei lehetnek, nem beszélve arról, hogy növekedésnek indulhat a villamos energia ára is. Az Európai Unió versenyképessége szempontjából tehát elengedhetetlenek az alapos hatástanulmányok. A bizottság már készített egy elemzést, de a szóban forgó dokumentum nem az egyes tagállamok esetében, hanem uniós szinten vizsgálja a kérdést. Az sem titok, hogy a tagállamok egy része bátran bele tud menni az ambiciózus klímacélkitűzésekbe, viszont akadnak olyan EU-országok is, amelyek kifejezetten rossz tanulók, az utóbbi években növelték is a szén-dioxid-kibocsátást, mégis jó tanulóként állítják be magukat, és hangadói az ambíciószint-emelésnek. Ez pedig hitelességi kérdéseket vet fel.

Egy másik akadályt abban látok, hogy a költséghatékonyság címszó alatt sok nyugati állam inkább a mi régiónkra róna terheket. A tárgyalások során mi mindenképp azért dolgozunk majd, hogy ezt elkerüljük, és ténylegesen egymáshoz közelített tagállami erőfeszítésekkel haladjunk előre.

– Tehát pontosan még nem tudni, hogy egy-egy tagállamra mekkora terhet ró a zöldmegállapodás? Az Európai Bizottság látszólag ettől az irányadó programtól várja a válságból való kilábalás fellendítését.

A bizottság nemrég értékelte a nemzeti energia- és klímaterveket, amelyekkel a tagállamok korábban azt mérték fel, hogy az eredeti 2030-as cél, a negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentés megvalósítható-e. Az volt a következtetés, hogy ez a tagállami tervek alapján megvalósítható lenne. Viszont most már 55 százalékról van szó, és a bizottság ez idáig nem számolta ki tagállami szinten a többletterhek nagyságát. Az Általános Ügyek Tanácsának előző ülésén azt az információt kaptuk Maroš Šefčovičtól, a bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnökétől, hogy a tagállami tanulmányok jövő nyárra készülnek el. Véleményem szerint a zöldmegállapodás elfogadhatóságát érdemben segítené, ha már most tisztán lehetne látni, hogy az uniós tagállamok pontosan mit vállalnak a csomaggal. Jelenleg egyedül a tagországokon múlik, hogy elkészítik-e a szükséges hatástanulmányokat vagy sem. Nem könnyű egyik napról a másikra ilyen horderejű kérdésekről dönteni, hiszen adott esetben teljes iparágak átszervezéséről beszélünk. Az Európai Bizottság elképzelése szerint márpedig a zöldfordulat vezeti ki az országokat a jelenlegi válsághelyzetből. Új munkahelyek, új iparágak és technológiai előrelépés is várható a folyamattól, ezért

Magyarország valóban törekszik az aktív szerepvállalásra a zöldmegállapodás végrehajtása során.

Azzal kapcsolatosan viszont kissé szkeptikus vagyok, hogy a gazdaságösztönzést, a válságból való teljes kilábalást kizárólag ettől várja az Európai Unió.

Az uniós ügyekért felelős államtitkár szerint hazánk aktív szereplője lesz a zöld átállásnak
Fotó: Grazmel Photography

– Ráadásul a gazdasági válsághelyzet közepette még nincs megállapodás a következő uniós keretköltségvetésről. Az Európai Parlament tárgyalódelegációja nemrég rövid időre fel is állt a tárgyalóasztaltól. Megtörhet még idén az EP ellenállása?

A múlt heti uniós csúcs alapján is teljesen egyértelmű, hogy egyre rosszabb a járványhelyzet Európában, számos tagország valóban szenved. A súlyosbodó vírushelyzet az erőforrások jó részét elvonja majd, így nem kérdés, hogy az állam- és kormányfők által a nyáron kitárgyalt pénzügyi csomag végrehajtásának mielőbb meg kell kezdődnie. Egyre nagyobb a nyomás, hogy félretegyük az intézményközi vitákat, és a pénz tényleg eljusson oda, ahol szükség van rá. A közvetlenül választott Európai Parlament körül pedig lassan elfogy a levegő.

Nagyon rossz üzenet lenne az európai polgárok felé, ha a képviselők az egész csomag létrejöttét ellehetetlenítenék. Mindezt annak fényében mondom, hogy a déli tagállamok már lényegében el is kezdték költeni a nyári döntés alapján majd rendelkezésre álló pénzeket.

– Ezek szerint esélytelen, hogy teljesüljön az EP vágya, és a tagállamok hozzányúljanak a nyáron nagy nehézségek árán létrehozott megállapodáshoz? Az EP a jogállamisági kritériumok ügyében szintén ezt szorgalmazza.

Az EP látszólag azon a téves véleményen van, hogy a nyári alku egy tárgyalási alapot jelent a tagállamok részéről. Pedig egyáltalán nem erről van szó. Rendkívül hosszas tárgyalások és kényes kompromisszumok eredményeként jött létre a csomag, amit az állam-és kormányfők gyakorlatilag patikamérlegen mértek ki. Ha ebbe belenyúlunk, elölről kellene kezdenünk az egész alkufolyamatot. Mozgástér természetesen van, de ennek mértékével az EP nem elégedett. Hasonló véleményen vagyok a szintén az Európai Parlament által szorgalmazott jogállamisági kritériumok ügyében. Ennyire rossz járványügyi mutatók közepette vajon miért vitatkozunk egy olyan témáról, ami az uniós alapszerződések módosítását igényelné? Nem pár hónapos, hanem akár többéves folyamatról beszélünk.

Szerintem két szálon kellene futnia ennek az ügynek: először fogadjuk el a mentőcsomagot, kezdjünk bele a tagállami gazdaságok helyreállításába az új költségvetési keret és a helyreállítási alap forrásainak lehívása révén, ezzel párhuzamosan pedig lehetőség lesz arra, hogy politikai-filozófiai vitákat folytassunk a jogállamiságról.

– Egy másik, a hazai közvéleményt is foglalkoztató kérdés a pénzügyi csomaggal kapcsolatosan, hogy annak forrásaira valóban pályázhatnak-e közvetlenül az önkormányzatok?

Az önkormányzatok eddig is pályázhattak közvetlen uniós forrásokra, de itt nagyon erős a verseny, hiszen értelemszerűen huszonhét tagállam önkormányzatai küzdenek egymással. Ez a lehetőség mindenesetre most is adott.

– A politikailag érzékeny témák Brüsszelben folyamatosan terítéken vannak, de a múlt heti EU-csúcson láthattuk azt is, hogy a járványhelyzet közepette a személyes, nagyobb delegációkat megmozgató egyeztetés veszélyeket is rejt magában. Visszalépés lenne ismét visszatérni a virtuális világba és így egyeztetni az uniós partnerekkel?

Ezt minden esetben a napirenden szereplő téma határozza meg. A nyári megállapodást, a többéves pénzügyi keretet és a „Következő nemzedék EU” mentőcsomagot nem lehetett volna videókonferencia formájában tető alá hozni, ott elengedhetetlen volt az állam- és kormányfők személyes jelenléte. Az összetett és politikailag érzékeny napirendi pontok ezt megkívánják. De valóban, a mostani csúcstalálkozón látszott, hogy a járvány elleni védekezés sok energiát felemészt, s több állam- és kormányfő is hangot adott annak a véleményének, hogy szerencsésebb lenne visszatérni a virtuális párbeszédhez. Utóbbi mindenesetre Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, illetve az Európai Unió Tanácsában a német elnökségnek a döntése lesz. Szerintem jó esély van rá, hogy a járványügyi mutatók fényében idén már csak videókonferenciás csúcsértekezleteket tartanak majd.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.