Huszonöt belga jogász a De Standaard napilapban figyelmeztetett arra hétfőn, hogy szerintük az életbe lépő, egészen drasztikus korlátozó intézkedéseknek nincs megfelelő jogi alapjuk. A Magyar Nemzet is cikkezett róla: hétfőtől Belgiumban csak az élelmiszerboltok, gyógyszertárak, illetve a létfontosságú termékeket forgalmazó üzletek nyitnak ki, az ország legtöbb tartományában pedig továbbra is kijárási tilalom van életben. Az idézett véleménycikkben a jogi szakemberek azt írják: nagyon helyes, hogy a válsághelyzetben belga szövetségi kormány virológusokkal és tudósokkal vette körbe magát, de emellett nem szabadna megfeledkeznie az alkotmányos keretekről sem.
Mint arra felhívják a figyelmet, egy egyszerű miniszteri rendelet döntött az alapvető jogok szélsőséges korlátozásáról, amire ráadásul mindenféle előzetes jogi tanácsadás híján ütötték a pecsétet. – Ez az intézkedés ellentétes az alkotmánnyal. Az alkotmányunk ugyanis megköveteli, hogy a parlament döntsön az ekkora mértékű korlátozásokról, ne egyetlen minisztert terheljen a felelősség –
írták, hozzátéve azt is:
egy demokráciában alapvetőnek kellene lennie, hogy a parlament nyilvános vitát követően szavazzon az intézkedéscsomagról
A hatályos jogszabályokkal ellentétes közigazgatási aktusok felfüggesztésére és hatályon kívül helyezésére szakosodott belga Államtanács a közelmúltban szintén elutasította a kijárási tilalomnak és a vendéglátóhelyek bezárásának jogellenességére hivatkozó kérelmeket.
A huszonöt jogászprofesszor szerint az államtanács helytelenül cselekszik, amikor azt sugallja: a demokrácia és alkotmányos rend érdekében sem áll a brüsszeli szövetségi kormány útjába. „A jogállamiság nem üres szó” –
figyelmeztettek.
Fotó: MTI/AP/Francisco Seco
KETTŐS MÉRCÉT KIÁLTHATNÁNAK VARSÓBAN ÉS BUDAPESTEN?
Emlékezetes, hogy a járvány első hulláma során az EU valamennyi állama határozott korlátozó intézkedésekről, s akkor ezeket az uniós szerződések őreként működő Európai Bizottság vizsgálta is.
A testület kizárólag a magyar és lengyel intézkedésekkel kapcsolatosan fogalmazott meg aggályokat, a magyar védekezésről szóló törvényről az Európai Parlament is vitázott.
A kormány berkeiből Varga Judit igazságügyi miniszter akkor az európai sajtóban fejtette ki több alkalommal is, hogy a Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések ideiglenesek, szükségesek és arányosak voltak, és mindenben megfeleltek az alaptörvénynek. Věra Jourová, az Európai Bizottság európai értékekért és az átláthatóságért felelős alelnökével is ekkor mérgesedett el a viszony: a cseh biztosnő ugyanis hiába nevezte az uniós joggal összeférőnek a magyar szabályozást, úton-útfélen kritizálta azt.
Az újabb korlátozó intézkedések Európa-szerte történő bevezetését egyelőre nem kommentálták Brüsszelben, így a belga jogászprofesszorok véleménye sem kapott ezidáig támogatást.
