A fenyőfaárusokat megrendszabályozták, a leningrádi városi tanács rendelete szerint aki a tiltott áruval üzletelt, egy hónapos börtönt kockáztatott. A családok, amelyek a korlátozások ellenére karácsonyfát állítottak, lefüggönyözött ablakok mellett ünnepeltek. A fát korabeli leírás szerint sokszor több részre vágva szállították haza, és a szobában rögzítették a darabokat gumiabroncsokkal. Persze a hatóság emberei bármikor ellenőrizhették az otthonokat.
A karácsonyfa elleni támadássorozat következő etapja mai szóhasználattal élve már igazán zöld kampány volt. A sajtó útján, valamint rajzokkal, plakátokkal terjeszteni kezdték, hogy a karácsonyfakultusz nagy kárt okoz az erdőkben.
Fotó: v-murza.livejournal.com
Az Aganyok magazinban ezt írták: „Már nagyon régen határt kellett volna szabni a fa misztikus, káros imádatának, és ezzel az erdők pusztításának. Reméljük, hogy az Ateista Unió agitációja meg fogja törni ezt az értelmetlen szokást. Ahelyett, hogy a fából keresztet készítenénk, tegyünk keresztet (értsd: tiltó jelképet – a szerk.) a fára! A kampány részeként a gyerekeket is a szervezett karácsonyellenes gyűlésekre járatták.
Fotó: v-murza.livejournal.com
A klímavédők érvelése hamis azonban, hiszen a karácsonyfák kivágása nem károsítja a környezetet – sőt, a karácsonyra szánt fenyőket folyamatosan újraültetik.
A karácsony és a Mikulás megsemmisítésére irányuló szovjet törekvés végül csak részben valósulhatott meg. A tilalom a források szerint mintegy tíz évig tartotta magát, és végül Sztálin saját jól felfogott érdekében változtatni volt kénytelen a stratégián.
Miután ugyanis világforradalmi reményei kútba estek, a későbbi generalisszimusz arra a következtetésre jutott, hogy államépítésbe kell kezdeni, amiben viszont fontos szerepet töltenek be a közös kulturális hagyományok. A fenyőfák miatt érzett aggodalom, úgy tűnik, egy csapásra semmivé foszlott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!