Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Visszatérő motívum karácsony közeledtével a zöld-liberális közbeszédben, hogy a fenyőfák kivágása környezetkárosítással jár, így a legjobb, ha nem is állítunk. Nem is beszélve arról, hogy a karácsonyfa bántja az érzékeny lelkű bevándorló muszlimokat.
A karácsonytalanítás eszméje azonban nem mai keletű. Hogy eredetét és célját megértsük, az 1920-as évek Szovjetuniójáig kell visszamennünk.
A karácsony ünneplésének nagyon mély hagyománya volt Oroszországban, egészen a bolsevik hatalomátvételig. A Szovjetunió vezető kommunistái azonban tudvalevőleg irtóztak mindentől, ami a vallásokhoz köthető, illetve attól, ami – az ő felfogásuk szerint – burzsoá gyökerekkel rendelkezett. Ilyen volt a karácsony ünnepe, és minden ahhoz kapcsolódó, vallásos gyökerű hagyomány.
A cél hamar megfogalmazódott: a karácsonyt (is) be kell tiltani. A „szent” küldetésben Lenin, Sztálin és sok más kommunista járt az élen.
A karácsonyt több hullámban igyekeztek eltüntetni a nép életéből. Kapóra jött ehhez például a Népbiztosok Tanácsának 1918. év eleji rendelete, amely a Gergely-naptár bevezetésével december 25-ről január 7-re tette át az orosz karácsonyt, az újév pedig január 1-ről január 14-re került. Sztálin ráadásul 1929-ben sajátos, úgynevezett forradalmi időszámítást rendelt el, amely 5 napos heteket állapított meg, megszakítás nélküli termeléssel – így lehetetlenítve el, hogy a keresztények a vasárnapot, a zsidók a szombatot ünnepelhessék. Mindez az ateista berendezkedésnek szintén fontos építőköve volt.
A karácsony „kivezetése” azonban nem ment olyan egyszerűen, a Megváltó születésének ünneplése rendelettel nem volt betiltható, még a kommunistáknak is tabu volt. A célkeresztbe ezért a karácsony családi ünneplésének központi eleme, a karácsonyfa került (amit egyébként a világháború idején – lévén német eredetű hagyomány – egyszer már betiltott a Szent Zsinat).
A kommunista párt 15. kongresszusán a karácsonyfa „kiirtását” a vallásellenes harc központi elemévé tették. A vallásellenes eszperantista, Nyikolaj Incertov rögvest megírta a „Karácsony a kizsákmányolók szolgálatában” című művet, amelyben egyértelművé teszi: a karácsonyfa és a Mikulás „a kapitalisták népellenes tevékenységének” megtestesülése.
A fenyőfaárusokat megrendszabályozták, a leningrádi városi tanács rendelete szerint aki a tiltott áruval üzletelt, egy hónapos börtönt kockáztatott. A családok, amelyek a korlátozások ellenére karácsonyfát állítottak, lefüggönyözött ablakok mellett ünnepeltek. A fát korabeli leírás szerint sokszor több részre vágva szállították haza, és a szobában rögzítették a darabokat gumiabroncsokkal. Persze a hatóság emberei bármikor ellenőrizhették az otthonokat.
A karácsonyfa elleni támadássorozat következő etapja mai szóhasználattal élve már igazán zöld kampány volt. A sajtó útján, valamint rajzokkal, plakátokkal terjeszteni kezdték, hogy a karácsonyfakultusz nagy kárt okoz az erdőkben.
Az Aganyok magazinban ezt írták: „Már nagyon régen határt kellett volna szabni a fa misztikus, káros imádatának, és ezzel az erdők pusztításának. Reméljük, hogy az Ateista Unió agitációja meg fogja törni ezt az értelmetlen szokást. Ahelyett, hogy a fából keresztet készítenénk, tegyünk keresztet (értsd: tiltó jelképet – a szerk.) a fára! A kampány részeként a gyerekeket is a szervezett karácsonyellenes gyűlésekre járatták.
A klímavédők érvelése hamis azonban, hiszen a karácsonyfák kivágása nem károsítja a környezetet – sőt, a karácsonyra szánt fenyőket folyamatosan újraültetik.
A karácsony és a Mikulás megsemmisítésére irányuló szovjet törekvés végül csak részben valósulhatott meg. A tilalom a források szerint mintegy tíz évig tartotta magát, és végül Sztálin saját jól felfogott érdekében változtatni volt kénytelen a stratégián.
Miután ugyanis világforradalmi reményei kútba estek, a későbbi generalisszimusz arra a következtetésre jutott, hogy államépítésbe kell kezdeni, amiben viszont fontos szerepet töltenek be a közös kulturális hagyományok. A fenyőfák miatt érzett aggodalom, úgy tűnik, egy csapásra semmivé foszlott.
Az új stratégia szerint ha a karácsonyt és a Mikulást nem lehet megsemmisíteni, akkor a Kommunista Párt szolgálatába kell állítani. Az 1930-as évek közepén a Mikulás hagyományos orosz megfelelője, Gyed Maroz (szó szerinti fordításban télapó vagy fagyapó), ha már nem is Szent Miklóséhoz hasonló piros, püspöki ruhában, de újra a régi funkcióját töltötte be. Unokájával, Sznyegurocskával (hópelyhecske) a gyerekeket ajándékozta meg újévkor.
Mintegy parancsszóra megjelentek a mozgalmi jelképekkel díszített fenyőfafüggők az üzletekben; az otthonokban, az éttermekben, a nagyüzemi étkezdékben pedig ott álltak a korábban féltve óvott fenyőfák – még ha a betlehemi csillag helyett vörös pentagramma díszlett is a tetejükön.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Órákon át hallgattak ki egy újságírót Lakatos Márk pedofilbotrányáról
Pressman képmutatása nem ismer határokat
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
"Tudjátok, hányas a kabát..." - máris balhézik a Házasság első látásra új sztárja
Nem fogja kitalálni, most ki balhézott össze a SPAR Magyarországgal
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Itt a legfinomabb csabai kolbász titkos recepteje - a négyszeres kolbászkirály öröksége
Magyar Péter EP-képviselője a hangfelvételekről: Sajnos néha kemény szavak is elhangzanak + videó
Két magyar gólszerző, mégis nyert a Veszprém a Bajnokok Ligája-meccsen
K...rva nagy következmények
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
