Pánikot keltett a szlovák bejelentés a magyarok körében

Forró Krisztián, az MKP elnöke szerint nem fenyeget a magyar iskolák megszűnésének veszélye.

Beke Beáta (Kassa)
2020. 12. 08. 13:31
Néptáncot tanulnak a résztvevők a Gombaszögi Nyári Táborban. Új elképzelések is forognak a pozsonyi kormányváltás óta Fotó: MTI/Komka Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyáltalán nem fenyeget a szlovákiai magyar iskolák megszűnésének veszélye

– szögezte le tegnapi nyilatkozatában Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, miután párttársaival tárgyalásokat folytatott Filip Mónikával, a pozsonyi kormány magyar nemzetiségű oktatásügyi államtitkárával. A találkozót azután kezdeményezték a magyar politikusok, hogy a múlt héten Branislav Gröhling oktatási miniszter ismertette reformtervezetét, amelynek kapcsán felmerült: a 300 fő feletti iskolákat támogatnák, a kis létszámú iskoláktól pedig 2022-től fokozatosan megvonnák a jelenleg járó plusztámogatást.

A felvidéki magyar pártok a múlt héten arra hívták fel a figyelmet: ez az intézkedés 10-ből 9 magyar iskolát érintene, és gyakorlatilag

ellehetetlenítené a magyar nyelvű oktatást.

– A magyar iskoláink 89,3 százaléka 300 fő alatti, tehát 244 iskolánkból csak 26 maradna! Ez abszurd! A magyar tanulók 60,9 százaléka jár 300 fő alatti oktatási intézménybe, ez több mint 18 ezer tanuló! – tette közzé a Magyar Közösségi Összefogás párt a bejelentés kapcsán. Prékop Mária, a Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt oktatásügyi szakembere, a szaktárca nemzetiségi főosztályának korábbi vezetője pedig úgy vélte: Gröhling reformját pozitív diszkrimináció nélkül a magyar iskolák nem élik túl. – Ha véletlenül ilyen irányba próbálnák terelni a folyamatokat, minden eszközt megragadunk arra, hogy ezt meggátoljuk, és ennek elejét vegyük. Mindamellett létkérdés közösségünk számára, hogy a nemzeti oktatással kapcsolatban

a pozitív diszkrimináció elvének működnie és érvényesülnie kell

– jelentette ki ugyancsak Forró Krisztián.

Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője úgy véli, hogy a sokszor ad hoc módon bejelentett tervezetek nem egyértelműek, kevés információt közölnek, és feszültséget okoznak az oktatási rendszerben. A 12 pontból álló reformtervezetet véleménye szerint ki kell egészíteni egy 13. ponttal, mert nem látni benne a nemzetiségi oktatást mint sajátos területet. Fodor hangsúlyozta: a nemzetiségi oktatás nem eshet áldozatul a reformnak, hiszen

a szlovákiai magyarság tartópillére az anyanyelven való oktatás.

Filip Mónika oktatásügyi államtitkár ugyanakkor már a múlt héten úgy reagált: határozottan elutasítja egyes politikai szereplők hamis állításait, melyek valótlan információkat terjesztenek. – Az oktatási miniszter szavainak szándékos félreértelmezése indokolatlan pánikot keltett, hiszen

sehol sem hangzott el, hogy az adott intézkedés azokra az iskolákra is vonatkozna, ahol a nemzeti közösség nyelvén zajlik az oktatás

– mondta. Hangsúlyozta továbbá, hogy az államtitkárság kiemelt figyelmet fordít a nemzetiségi iskolákra, azok fejlesztésére, támogatására és minőségének növelésére. – A nemzetiségi iskolákra az elérhetőségük megőrzése és a színvonal fokozatos emelése érdekében speciális kritériumok fognak vonatkozni – fűzte hozzá.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.