Vakcina kerül a fa alá az EU-tagállamokban

Az uniós tagállamok egyszerre, még idén megkezdhetik a tömeges oltást. Az Európai Bizottság szerint a tagországok egységesen, egy időpontban fognak hozzájutni az oltóanyaghoz. Az egyes országok közötti esetleges eltérést legfeljebb a különböző oltási stratégia okozhatja.

A healthcare worker prepares to administer a Pfizer/BioNTEch coronavirus disease (COVID-19) vaccine at The Michener Institute, in Toronto, Canada December 14, 2020. REUTERS/Carlos Osorio - RC25NK97G6OR Fotó: Carlos Osorio

Végre az Európai Unióban is karnyújtásnyira van a koronavírus elleni vakcina. Vélhetően részben politikai nyomásgyakorlásra, az Európai Gyógyszerügynökség a tervezettnél is gyorsabban, már december 21-én engedélyezheti az amerikai Pfizer és német BioNTech közös fejlesztésű oltóanyagát. A végső döntés azonban nem a hatóságé: ezután az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania a határozatra, bár ők már aligha gördítenek elé akadályt. A testület alelnöke, Margarítisz Szkínász azt ígérte, hogy kétnapos eljárásban adhatnak zöld jelzést a vakcinának.

Ez lesz az Európai Unió karácsonyi ajándéka az európaiaknak

– fogalmazott a görög biztos. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai tájékoztatójában arról beszélt, hogy a tagországok egységesen, egy időpontban fognak hozzájutni az oltóanyaghoz. Hogy mikor? Németország már bejelentette, hogy december 27-én kezdi a vakcinációt, a bizottsági elnök pedig a Twitteren megerősítette, hogy 27-én, 28-án és 29-én Európa-szerte megkezdődik a program.

Az Európai Unió hat nyugati gyártóval állapodott meg több mint kétmilliárd dózis beszerzéséről.

Közülük a Pfizer és a BioNTech volt a leggyorsabb, de a többiek fejlesztései is a célegyenesben járnak, ám forgalomba hozásuk még eltarthat néhány hónapig. Néhányan végzetesen lemaradtak: a francia Sanofi és a brit GSK a minap közölte, csak jövő év végére készülnek el. Az amerikai–német termékből az unió kétszázmilliót rendelt, opcionálisan további százmillió vásárlásával. Mivel az oltóanyag hatékonyságához két dózis szükséges, továbbá a vállalatokkal más országok is szerződésben állnak, könnyen kiszámítható, hogy

kizárólag ez a szer messze nem fedezi az Európai Unió teljes, 448 milliós lakosságának igényeit.

A tagállamoknak mégsem kell ölre menniük vagy egymásra licitálniuk, ugyanis mindenki népességarányosan, egyszerre kap az oltóanyagokból. A vakcinát mindenütt önkéntes alapon és ingyenesen biztosítják.

Hogy kinek? Az egyes országok közötti esetleges eltérést legfeljebb a különböző oltási stratégia okozhatja. Szakemberek megfogalmaztak bizonyos ajánlásokat annak priorizálására, hogy ki kapjon először a vakcinából. Az elfogadott stratégia szerint

először a legveszélyeztetettebb csoportok, így az idősotthonok lakói, az egészségügyi dolgozók, a 60 év felettiek, a súlyos betegségben szenvedők, a nélkülözhetetlen munkát végzők és a hátrányos helyzetűek lesznek beoltva.

Ettől nemzeti hatáskörben elvileg el lehet térni, azonban a már bemutatott tervek alapján fő vonalaiban mindenki tartja magát a tanácsokhoz. Változó lehet még, hogy ki hogyan bonyolítja le a tömeges vakcinációt. Németországban és Olaszországban például külön erre a célra épített központokat hoztak létre, más államok a már meglévő infrastruktúrát használják.

Székek sorakoznak a frankfurti Festhalle arénában létesített oltási központban
Fotó: MTI/AP/Michael Probst

A döntés nem kis részben logisztikai: a Pfizer és BioNTech termékét például –70 Celsius-fokon kell szállítani és tárolni. Ilyen hűtőkapacitása nyilvánvalóan nincs minden orvosi rendelőnek.

Ami az unión kívüli államokat illeti, Nagy-Britanniában már korábban engedélyezték az amerikai–német fejlesztők vakcináját, már megkezdődött a tömeges oltás. A többiek – köztük szomszédaink, Szerbia és Ukrajna – az Egészségügyi Világszervezet által kidolgozott szolidáris elosztási rendszerben bízhatnak, amelyet azért hívtak életre, hogy a szegényebb országok is hozzájussanak a szérumhoz. Közben sokak, például a szerbek másokkal – az oroszokkal és kínaiakkal – is tárgyalnak. A „különalkukat” az unióban sem tiltják – ahogyan Magyarország is egyeztet Moszkvával és Pekinggel –, azzal a megkötéssel, hogy ezeket a szereket más országban nem lehet forgalmazni. A szűk keresztmetszet igazából minden oltóanyag esetében nem is annyira a minőség, mint a mennyiség: senkinek sincs akkora kapacitása, hogy az egész világot kiszolgálja.

Boris Johnson brit miniszterelnök (k) figyeli Lyn Wheeler pácienst (b) a londoni Guy's and St Thomas' kórházban, amint megkapja a Pfizer és a BioNTech oltóanyag-fejlesztõ vállalatok koronavírus elleni vakcináját 2020. december 8-án
Fotó: MTI/AP/Frank Augstein

Margarítisz Szkínász uniós biztos úgy vélte, hogy már „látjuk a fényt az alagút végén”, ám valójában ez a fény még elég távoli. A járvány megfékezéséhez, az úgynevezett nyájimmunitás megszerzéséhez a népesség legalább 70 százalékának immunitása lenne szükséges, ettől a céltól azonban még hosszú hónapokra vagyunk.