Ettől nemzeti hatáskörben elvileg el lehet térni, azonban a már bemutatott tervek alapján fő vonalaiban mindenki tartja magát a tanácsokhoz. Változó lehet még, hogy ki hogyan bonyolítja le a tömeges vakcinációt. Németországban és Olaszországban például külön erre a célra épített központokat hoztak létre, más államok a már meglévő infrastruktúrát használják.
Fotó: MTI/AP/Michael Probst
A döntés nem kis részben logisztikai: a Pfizer és BioNTech termékét például –70 Celsius-fokon kell szállítani és tárolni. Ilyen hűtőkapacitása nyilvánvalóan nincs minden orvosi rendelőnek.
Ami az unión kívüli államokat illeti, Nagy-Britanniában már korábban engedélyezték az amerikai–német fejlesztők vakcináját, már megkezdődött a tömeges oltás. A többiek – köztük szomszédaink, Szerbia és Ukrajna – az Egészségügyi Világszervezet által kidolgozott szolidáris elosztási rendszerben bízhatnak, amelyet azért hívtak életre, hogy a szegényebb országok is hozzájussanak a szérumhoz. Közben sokak, például a szerbek másokkal – az oroszokkal és kínaiakkal – is tárgyalnak. A „különalkukat” az unióban sem tiltják – ahogyan Magyarország is egyeztet Moszkvával és Pekinggel –, azzal a megkötéssel, hogy ezeket a szereket más országban nem lehet forgalmazni. A szűk keresztmetszet igazából minden oltóanyag esetében nem is annyira a minőség, mint a mennyiség: senkinek sincs akkora kapacitása, hogy az egész világot kiszolgálja.
Fotó: MTI/AP/Frank Augstein
Margarítisz Szkínász uniós biztos úgy vélte, hogy már „látjuk a fényt az alagút végén”, ám valójában ez a fény még elég távoli. A járvány megfékezéséhez, az úgynevezett nyájimmunitás megszerzéséhez a népesség legalább 70 százalékának immunitása lenne szükséges, ettől a céltól azonban még hosszú hónapokra vagyunk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!