Egy éve már, hogy lezárult az uniós tisztújítás, és – kis időbeli csúszással – elfoglalta helyét az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság. Az unió előkészítő és végrehajtó szerve kihívásokkal teli évet tudhat maga mögött: a koronavírus-járvány ugyanis jócskán átrajzolta a testület munkaprogramját.
A hivatalos első születésnapon a tervek szerint a német politikus asszony nem is áll kamerák elé, az EB inkább egy infografikával és sajtóközleménnyel emlékezett meg a december elsejei dátumról.
(A teljes képhez tartozik, hogy Von der Leyen hagyományos évértékelő beszédét már szeptember közepén elmondta – a szerk.)
Fotó: Reuters/Vincent Kessler
A baloldali szavazóknak kedvező program
Az elmúlt év feladatainak legjelentősebbike is a koronavírushoz kapcsolódott: a bizottságnak gondoskodnia kellett a járvány miatti mentőalap jogalkotásának elindításáról, amit az EU következő hétéves költségvetésébe építettek be. Ismert, hogy lényegében ma is megoldatlan a kihívás: Magyarország és Lengyelország blokkolják a csomag végrehajtását, ám ez mit sem von le abból, hogy az EB elvégezte a saját feladatát, jogszabályalkotást kezdeményezett a kérdésben. A másik jelenleg is megoldatlan ügy, amely Von der Leyen örökségét meghatározhatja, a brexit: az Egyesült Királysággal tartó tárgyalások e sorok írásakor is zajlanak, pedig a brit kilépést követő átmeneti időszakból összesen egy hónap maradt hátra.
Jellemző egyébként az elmúlt egy év munkájára, hogy az EB a koronavírus orvoslása mellett sem engedett az eredeti tervekből, miszerint zöld és digitális, a friss geopolitikai kihívásoknak megfelelő arculatot akar kiépíteni magának. Meghirdették irányadó programként az európai klímasemlegességet célzó zöld megállapodást, az átdolgozott ipari stratégiát, illetve a körkörös gazdaságot célba vevő cselekvési tervet is.
Tizenkét hónap elteltével is kérdéses ugyanakkor, hogy a generációs szakadékot mennyire tudja megugrani a látványosan fiatalos elnöki imázst építő Von der Leyen. Bizottsági források lapunknak Brüsszelben arról beszéltek: az intézmény berkeiben is kíváncsian várják, hogyan sül el ez a kísérlet. Forrásunk szerint fontos szempont továbbá, hogy az elnöknőnek saját pártcsaládjával, az Európai Néppárttal sem felhőtlen a viszonya: noha a párt maga is egyre balosabb politikát folytat, a bizottsági programok java egyértelműen inkább a balliberális polgárok megnyerésére hivatott.
Utóbbi a hazai sajtóban is látványosan köszönt vissza a közelmúltban: legyen szó a bizottság éves jogállamisági jelentéseiről, a frissen meghirdetett LMBTQ-stratégiáról, a migránsok integrációját célzó, szintén új keletű cselekvési tervről, vagy a migrációs reformcsomagról. Nem mellékes, hogy ezek leginkább a konzervatív kormányok részéről ütköztek ellenállásba.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI
Karakteres biztosok kellenek
Uniós berkekben az a vélekedés is általánosnak tűnik, hogy a huszonhét bizottsági tag közül jelenleg a szocialisták és liberálisok befolyása a nagyobb, ők azok, akik a biztosi testületben agresszívabb politikát folytatnak. Egy néppárti tisztviselő szerint
Frans Timmermans noha nincs annyira előtérben, mint az előző bizottsági ciklusban jogállamisági biztosként volt, a testület első alelnökeként most is hasonlóan nagy a mozgástere. – Irányító típus, ezzel pedig az elnök asszony látványosan nem tud mit kezdeni –
mondta forrásunk.
