A BLM adománykezelője egyszer már felrobbantotta a Capitoliumot

Susan Rosenberg egy olyan szervezet alelnöke, ami nélkül a Black Lives Matter mozgalom ma nem is létezne.

Sokkoló, aggasztó, szégyenteljes – leginkább ezekkel a szavakkal reagált a világ a Capitolium múlt szerdai, öt halálos áldozatot követelő ostromára. Abban nagyjából az összes elemző egyetért, hogy az amerikai törvényhozás épülete elleni erőszak szimbolikus jelentőségű, az egész világot bejáró képsorok azt mutatták, hogy alaposan megingott az embereknek az amerikai politikai intézményrendszerbe vetett hite, arról ugyanakkor egyetlen szót sem ejtett a nyugati média, hogy az elmúlt évtizedekben is érte hasonló támadás az amerikai demokrácia egyik jelképét – méghozzá a manapság a Black Lives Matter hálózatát pénzelő szervezet igazgatótanácsának alelnöke „jóvoltából”.

Amerika első női terroristái csak figyelmeztetésnek szánták a bombát

1983. november 7-én például bomba is robbant a Capitolium szenátusi szárnyának második emeletén. Az épület ezen része akkoriban szinte teljesen elhagyatott volt, így a nagy erejű detonáció következtében senki nem sérült meg, az épületben azonban jelentős károk keletkeztek, ezek összege meghaladta a 250 ezer dollárt (74 millió forint).

A támadást öt év rendkívül alapos nyomozás követte, végül a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei 1988 májusában letartóztatták a Fegyveres Ellenállási Egység (ARU) nevű radikális baloldali mozgalom hét tagját: Marilyn Jean Buckot, Linda Sue Evanst, Timothy Blunkot, Alan Berkmant, Laura Whitehornt, Elizabeth Ann Duke-ot és Susan Rosenberget.

Közülük is a legismertebb Susan Rosenberg, aki aktívan tevékenykedett a Weather Underground Organization (WUO) nevű radikális baloldali szervezetben is, amelynek az FBI szerint az 1974-ben megfogalmazott célja az volt, hogy forradalmi pártot hozzon létre az amerikai imperializmus megdöntésének céljával. A WUO tagjaiból jött létre a Május 19 nevű (M19CO), kommunista elveket valló forradalmi terrorszervezet is, amihez Susan Rosenberg szintén több szálon kapcsolódott. Utóbbit az FBI egy korábbi jelentése olyan csoportként írta le, amely

„nyíltan szorgalmazta az amerikai kormány fegyveres úton történő, erőszak alkalmazásával való megdöntését”.

Az M19CO egyébként az első olyan terrorszervezet volt az Egyesült Államokban, amelyet nemcsak teljes egészében nők irányítottak, de a robbantásos merényletek kivitelezését is nők tervezték meg. Az 1983-as capitoliumi robbantás után a szervezet az amerikai Nemzeti Közszolgálati Rádiónak küldött üzenetében az alábbi sorokkal vállalta magára a terrorcselekményt:

„Ma este lebombáztuk az Egyesült Államok Capitoliumát. A támadásban senki nem halt meg és senki nem sérült meg, az ARU ugyanakkor egyértelművé tette, hogy halálos cselekményt fontolgatott. Támadásunkat szándékosan az imperialista uralom intézményeire irányítottuk, nem pedig az uralkodó osztály és a kormány egyes tagjaira. Jelenleg egyiküket sem akartuk megölni. De az életük nem szent, és a kezükhöz milliók vére tapadt.”

Az M19CO nyíltan támogatatta a 1970 és 1981 között tevékenykedő Fekete Felszabadítási Hadsereg (BLA) egyik militáns csoportját is, amely páncélozott teherautókat rabolt ki, és kormányzati épületek bombázásában vett részt, Amerika első női terrorszervezete azonban attól sem riadt vissza.

Nem mellesleg merényletet akartak elkövetni Henry Kissinger Nobel-békedíjas diplomata és politikus, Richard Nixon adminisztrációjának külügyminisztere ellen.

Kommunista példaképek. Május 19-e jeles napnak számít a kommunisták között, ekkor ünnepeli ugyanis születésnapját Malcolm X amerikai muzulmán pap, fekete nacionalista, radikális emberjogi aktivista és a vietnámi nemzeti mozgalom vezetője, Hồ Chí Minh is, aki 1954 és 1969 között Észak-Vietnám, azaz a Vietnámi Demokratikus Köztársaság elnöke és miniszterelnöke volt.

Susan Rosenberg hálával tartozik a demokratáknak

Susan Rosenberg az 1960-as és ’70-es évek legkeresettebb radikális terroristájává nőtte ki magát. 29 éves korára az FBI legkeresettebb személyeinek listáján is az élen szerepelt, majd 1984-ben kapták el akkor, amikor a kocsijából New Jersey-ben több száz font (egy font nagyjából fél kilogramm) dinamitot, géppuskát és egyéb fegyvereket rakodott ki.

Ezért 54 év börtönre ítélték, de ebből csak 16 évet töltött börtönben ténylegesen, ugyanis Bill Clinton – hivatali idejének utolsó napján – elnöki kegyelmet adott neki (és a M19CO többi kulcsfigurájának), így 2001-ben szabadlábra helyezték.

Fotó: Wikipédia

A Black Lives Matter mozgalom sehol nem lenne nélküle

Szabadulása után az Amerikai Zsidó Világszolgálat kommunikációs igazgatójaként szolgált, mielőtt a Thousand Currents nevű baloldali szervezethez csatlakozott volna, amelynek jelenleg az alelnöki székében ül. A nonprofit szervezetet még 1985-ben alapították, mai nevét azonban csupán 2016-ban vette fel (korábbi nevén: IDEX). Elsődleges feladata, hogy támogatói tőkét osszon tovább különböző szervezeteknek, valamint kezelje az ezt igénylő partnereinek az adományait.

Így találta meg őket a Black Lives Matter mozgalom, amely bár 2012-ben jött létre hivatalosan, 2016-ig nem alapítványként működött, így a szervezet adományokat sem gyűjthetett.

2016-ban viszont a Thousand Currents segítségével, az ő egyik támogatójuktól, a W.K. Kellogg Alapítványtól rögtön kapott is egy kilencszázezer dolláros támogatást. Ekkor Delaware államban regisztráltatta magát Black Lives Matter Global Network Foundation, Inc. néven.

A W.K. Kellogg egyébként az USA hetedik legnagyobb magánalapítványa, amely 1992-ben kezdte el segíteni az afroamerikaiakat, és ma több tízmillió dolláros támogatást nyújt olyan kezdeményezésekhez, mint a National Day of Racial Healing, ami minden évben a faji megkülönböztetés okozta sebek begyógyulásának szentelt emléknap, emellett olyan film- és televíziós projektekbe is befektet, amelyek faji témájú tartalmat közvetítenek a nézőknek.

A BLM-nek juttatott adományok az elmúlt években sem apadtak el, sőt. 2019-ben a Thousand Currents 3,3 millió dollárt adományozott a BLM-nek, tavaly júniusban pedig további 1,8 millió dollárt.

Ma is ugyanazok az elvek irányítják Susan Rosenberget, mint évtizedekkel ezelőtt
Fotó: Getty Images for RFK Human Rights/Kevin Mazur

Erről tavaly részletes beszámolót is közölt a Fox News konzervatív amerikai hírportál, amelyben megjegyzik: miután a jobboldali sajtó felfedezte a kapcsolatot Rosenberg és a Black Lives Matternek busás összegeket juttató Thousand Currents között, utóbbi szervezet eltüntette a most 65 éves radikális aktivistát honlapja bemutatkozó oldaláról, így nem világos, hogy Rosenberg továbbra is képviseli-e a szervezetet. A Fox News ezzel kapcsolatban megkereste a Thousand Currentset, a nonprofit szervezet azonban nem volt hajlandó válaszolni a sajtó kérdéseire.

Rosenberg 2011-ben még önéletrajzi könyvet is írt Egy amerikai radikális címmel.

Nem egyedi eset. A Capitoliumot először 1814-ben – mindössze 14 évvel a megnyitása után – szállták meg a brit erők: az épületet kifosztották és megpróbálták felgyújtani, végül azonban egy hirtelen felhőszakadás mentette meg a teljes megsemmisüléstől. A leghírhedtebb eset 1954-ben történt, amikor négy – Puerto Rico függetlenségéért tüntető – nacionalista kiterítette a szigetország zászlaját a képviselőházban, és több lövést adott le a galériáról. Az incidensben öt képviselő megsebesült, közülük egy súlyosan. 1971-ben a Weather Underground nevű radikális baloldali szervezet robbantott Laosz amerikai bombázása ellen tiltakozva, a legvéresebb támadásként ugyanakkor azt az 1988-ban történt esetet tartják számon, amikor egy pszichiátriai beteg férfi lövéseket adott le egy ellenőrzőponton, és a capitoliumi rendőrség két tisztjével végzett. John C. Calhoun amerikai alelnök közeli szobra máig magán viseli az incidens nyomait.