A múmiákra is vonatkoznak az iszlám törvényei?

Egy neves egyiptomi vallástudós szerint tilos kiásni és kiállítani a fáraók holttestét.

Luxor, 2019. október 21. Szarkofágok az Aszaszif nekropoliszban nemrégiben feltárt leletegyüttest bemutató sajtótájékoztatón az egyiptomi Luxorban 2019. október 19-én. Az egyiptomi mûemlékvédelmi minisztérium szerint húsz jó állapotban fennmaradt, felnõtt- és gyermekmúmiát tartalmazó, dupla falú, díszes fa szarkofágot találtak a Nílus-völgyi ókori temetkezési helyen. A Fáraók völgyének közelében levõ Aszaszif nekropoliszba fõként a Kr. e. 7-4. század között temetkeztek. MTI/EPA/Hanaa Habib Fotó: Hanaa Habib

– Tilos az egyiptomi fáraók holttestének kiásása és kiállítása néhány dollárért cserébe! – fejtette ki véleményét az egyik egyiptomi televízió műsorában Sejk Ahmed Karima, a szunnita iszlám legbefolyásosabb intézménye, a kairói al-Azhar Egyetem neves tanára. A vallástudós szerint az iszlám tanítása egyértelmű a kérdésben, a sírok bolygatása, a holttestek megszentségtelenítése nem engedélyezett. Figyelmeztetett, hogy kizárólag tudományos célból vizsgálhatók a múmiák, ám a múzeumoknak legfeljebb a kincseiket kellene kiállítaniuk, a civilizációjukat tanulmányozniuk, a holttesteket nem szabadna közszemlére tenni.

A királyi múmiákat bemutató termet fertőtleníti egy munkás a kairói Egyiptomi Régiségek Múzeumában
Fotó: MTI/AP–Hamada Elrasam

Szavai nyomán Egyiptomban ismét fellángolt a vita. Védelmébe vette munkájukat például Hávi Havássz, az egyik legismertebb egyiptomi régész. A híres egyiptológus azzal érvelt, hogy

muszlimok, keresztények és zsidók sírjához nem nyúlnak, a szarkofágok feltárásával a céljuk pedig éppen az, hogy megóvják őket az enyészettől, „halhatatlanságot” biztosítsanak nekik.

Azzal egyetértett, hogy elítélendők a sírrablók, akik elpusztítják az emlékeket, ahogy azt is elismerte, korábban gyakran megalázó módon állítottak ki a múmiákat.

Azzal az iszlámnak sincs gondja, ha a régészek tudományos célból vizsgálják a maradványokat.
Fotó: Khaled DESOUKI / AFP

Az iszlám meglehetősen szigorú a temetkezési szokásokkal kapcsolatban. Alapvetően az exhumálást is tiltja, de vallástudósok azért jó néhány kivételt megfogalmaztak már. Egyiptomban sem most először merül fel, hogy vajon összeegyeztethető-e a vallással a mú­miák kiásása és kiállítása. Anvar asz-Szadat, az országot 1970 és 1981 között, meg­gyilkolásáig irányító elnök például betiltatta több fáraó múmiájának bemutatását, mert úgy ítélte meg, hogy az sérti az iszlámot. Érdekes, hogy több száz másik, „nem királyi” múmia kiállítása nem zavarta.

A vita során többen arra is figyelmeztettek, Egyiptom most nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy lemondjon a múmiák vonzerejéről. A koronavírus miatt tavaly három és fél millió turista érkezett az országba az előző évi majd 14 millió helyett. Az idegenforgalom a GDP 15 százalékát adja, milliókat foglalkoztat. Közben nemrégiben Szakkaránál az elmúlt évtizedek legjelentősebb régészeti felfedezését tették. Azt remélik, a több száz előkerült szarkofág ismét ráirányítja a nemzetközi figyelmet az országra.