Tovább lehetne várni a vakcina második dózisával?

A gyakorlatban 75 százalékos hatékonyságot mutatott a Pfizer–BioNTech német–amerikai gyártók első adag vakcinája egy friss izraeli kutatás szerint. Kanadában, az Immunizációs Bizottság a Moderna- és a Pfizer–BioNTech-vakcinák első adagjának hatékonyságát ítélte nyolcvanszázalékosnak. Ezzel akár hat hétre is kitolható lenne a második adag oltóanyag beadása, a jelenlegi három hét helyett.

Budapest, 2021. február 8. Oltáshoz készíti elõ egy nõvér a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját az egészségügyi dolgozók oltásán Budapesten, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának szakrendelõjében kialakított oltóponton 2020. február 8-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: MTI/Balogh Zoltán

75 százalékos hatékonyságot mutatott a Pfizer–BioNTech német–amerikai vállalatok első adag vakcinája a beoltást követő két–négy hétben egy friss izraeli kutatás szerint. A Sheba Medical Centerben – Izrael legnagyobb kórházában – végzett vizsgálatok során, amelyben 7214 egészségügyi dolgozó vett részt, az oltóanyag 85 százalékban csökkentette a klinikai tünetek megjelenését. „Ez egy nagyon-nagyon jelentős csökkenés” – húzta alá Gili Regev-Yochay professzor, a Sheba Medical Center fertőzésmegelőzési- és kezelési osztály igazgatója. Az epidemiológus hozzátette, hogy „a gyakorlatban kiváló eredményeket tapasztalunk, amelyek túlszárnyalják a klinikai tesztek eredményeit”. Regev-Yochay ugyanakkor kiemelte, hogy

a tanulmány nem a második adag vakcina szükségtelenségéről szól, hanem arról, hogy a második adag oltóanyag beadásával – a korábbi ajánlásokkal szemben – tovább is lehetne várni, így az emberek hamarabb kaphatnák meg az első adag vakcinát.

Ultraortodox zsidó egészségügyi dolgozó készül a koronavírus elleni oltóanyag beadatására egy jeruzsálemi oltóközpontban
Fotó: Abir Szultan/MTI/EPA

Az epidemiológus a tanulmány korlátaira is felhívta a figyelmet, miszerint azt a kórházi dolgozókon végezték el, akik fiatalabbak és egészségesebbek a teljes populációhoz viszonyítva, így esetükben a hatékonyság is magasabb lehet. Illetve felhívta a figyelmet arra is, hogy az eredmények csupán egy pillanatfelvételt mutatnak az első adag vakcina beadását követő két–négy hétről, és nem adnak információt hosszabb távról. A The Lancet orvosi lapban megjelent kutatás továbbá rámutatott arra, hogy a tünetmentes esetekre kevesebb figyelmet fordítottak, így azokat a jövőben tovább kell vizsgálni.

Közben Kanadában, az izraeli tanulmánytól függetlenül a vakcinák nyolcvanszázalékos hatékonyságára hívták fel a figyelmet az első adag oltóanyag beadását követően. Dr. Danuta Skowronski epidemiológus szerint

„mind a Moderna-, mind a Pfizer–BioNTech-vakcina első adagja után két héttel, az eredmények majd olyan jók, mint a második adag oltóanyagokat követően”.

Kanada Nemzeti Immunizációs Bizottsága még januárban nyilatkozott úgy, hogy „ahol lehetséges, ott előnyös lenne hat hétre növelni a két adag közötti beadási időt”, amelyet korábban bizonyos esetekben az Egészségügyi Világszervezet is támogatott.

Az Egyesült Királyság még decemberben emelte 3–12 hétre a két vakcina adag között eltelt beoltási időt, amelyet később Boris Johnson brit miniszterelnök leginkább a gyorsabban terjedő brit variáns megjelenésével indokolt. Az Oltási és Védőoltási Vegyes Bizottság később pedig további érvként hozta fel, hogy az AstraZenca hatékonysága 12 hét különbséggel is megmarad az oltások között. Uguh Sahin, a BioNTech vezérigazgatója a múlt héten pedig úgy nyilatkozott a The Telegraphnak, hogy

„mint tudós, nem ellenzem, hogy a vakcina második adagja három vagy akár hat héttel később kerüljön beadásra, de ezt a határt tovább nem tolnám ki.”