Következő mérkőzések
Spanyolország
21:002024. július 14.
Anglia

A WHO szerint erkölcsi kudarc a vakcinaelosztások közötti szakadék

A gazdagabb országokban már a fiatalokat oltják, máshol viszont az időseknek sem jut oltóanyag.

2021. 03. 23. 17:20
TEDROSZ, Adhanom Gebrejeszusz
Genf, 2020. március 9. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp főigazgatója sajtótájékoztatót tart a koronavírus-járványról a szervezet genfi székházában 2020. március 9-én. MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi Fotó: Salvatore Di Nolfi
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre nagyobb a szakadék a szegény és a gazdag országok között a koronavírus elleni vakcinákhoz való hozzájutásban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint: míg egyes országokban a teljes lakosság beoltására van lehetőség, más államokba egyáltalán nem vagy alig jut oltóanyag. A szervezet továbbá arra is rámutatott, hogy több gazdagabb országban már a fiatalok, azaz az alacsony kockázatú csoportok beoltásánál tart a nemzeti oltási kampány, máshol viszont olyan alacsony a vakcinaellátottság, hogy a regisztrált időseket sem tudják beoltani.

– Januárban kijelentettem, hogy a világ katasztrofális erkölcsi kudarc szélére kerül, ha nem hozunk sürgős intézkedéseket a koronavírus elleni vakcinák méltányos elosztásának biztosítása érdekében

– mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, akit megdöbbentett, hogy bár meglennének a kudarc elkerüléséhez szükséges eszközök, kevés erőfeszítést lát az ügyben a nemzetközi politikában.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója már több alkalommal felhívta a figyelmet a vakcinák egyenlőtlen elosztására a világban
Fotó: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi

A WHO kezdeményezésére létrehozott Covax nemzetközi program célja, hogy csaknem kétszáz ország lakosságának legalább húsz százalékát lássa el vakcinákkal és pénzügyi segítséget nyújtson 91 alacsony jövedelmű országnak. Eddig több mint 31 millió adag vakcinát osztottak szét a világ 57 országban.

A tisztségviselő továbbá a vírusmutációkról is beszélt: szerinte minél lassabban halad világszinten az oltottság, annál nagyobb az esély a koronavírus újabb változatainak megjelenésére, melyek ellenállhatnak a vakcináknak. Ez idáig több mint 458 millió adag oltóanyagot adtak be a világon: a legtöbbet az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Izraelben, valamint az Egyesült Arab Emírségekben, az európai országok közül pedig hazánk továbbra is élen jár a beoltottak arányát tekintve. Az alacsony jövedelmű országokban a világban felhasznált vakcinák csupán 0,1 százalékát adták be, noha ezekben az államokban él a világnépesség kilenc százaléka. A magas jövedelmű országokra pedig a vakcinák több mint 56 százaléka jutott annak ellenére, hogy a világnépességnek csak 16 százalékát teszik ki ezek az államok.

– Napról napra mélyül a gazdag országokban, illetve a Covax részeként beadott oltások száma közötti különbség, és ez napról napra groteszkebb

– tette hozzá Adhanom, kihangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzet hamis biztonságérzetet kelt az emberekben.

Ellen ’t Hoen gyógyszerpolitikai szakértő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a koronavírus-vakcinákat többnyire a gazdag országokban gyártják, ők emiatt élveznek elsőbbséget az oltóanyagokhoz való hozzájutásban. A kutató továbbá arra is rámutatott, hogy bár a fejlődő országok is részt vennének a vakcinák előállításában, azonban ez nem ilyen egyszerű, hiszen ismereteiknek kell lenniük a gyártási folyamatokról és az ehhez szükséges technológiákról.

Nem mindenki kér a Covaxból

Számos ország utasította vissza, hogy a WHO kezdeményezésére létrehozott nemzetközi program részeként kapjon vakcinákat. Tanzánia például arra hivatkozott, hogy saját szakembereik még nem minősítették biztonságosnak a kezdeményezésben alkalmazott oltóanyagokat. Madagaszkár és Burundi korábban szintén bejelentette, hogy nem kérnek a Covax vakcináiból. Andry Rajoelina, Madagaszkár elnöke elmondta, nem bízik túlságosan az oltóanyagokban mellékhatásaik miatt, így egyelőre csak megfigyelik, milyen hatással vannak a vakcinák a járványhelyzetre. Burundi egészségügyi minisztere pedig a múlt hónapban közölte, inkább a megelőzési intézkedésekre fektetik a hangsúlyt. Más országok – többek közt Zimbabwe, Namíbia, Egyenlítői-Guinea és Tunézia – azért nem kívánnak részt venni a nemzetközi programban, mert vagy maguk kötnének megállapodásokat a gyógyszeripari vállalatokkal, vagy adományként kapnak a fejlettebb országoktól vakcinákat.

 

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.