„Miért támogatom a legális marihuánát”, ezzel a címmel jelentetett meg egy véleménycikket Soros György a The Wall Street Journal című lapban 2010-ben. Az írás apropója az volt, hogy Kaliforniában ebben az évben tartottak szavazást a marihuána legalizálásáról.
Soros akkor úgy vélte, hogy az érvényben lévő szabályok többet ártanak, mint használnak. Szerinte a „fű” kriminalizálása nem akadályozta meg, hogy ez a szer legyen a legszélesebb körben használt kábítószer az Egyesült Államokban. Soros mondanivalóját statisztikákkal is megpróbálta alátámasztani. Leírta, hogy az évi mintegy 750 ezer, kis mennyiségű marihuána birtoklása miatti letartóztatás a kábítószerrel kapcsolatos őrizetbevételek több mint 40 százalékát teszi ki.
Soros annyira szerette volna, hogy a 2010-es kaliforniai szavazás sikeres legyen, hogy egymillió dollárt költött a cannabis-párti kampányra.
A Forbes pénzügyi magazin hosszú cikkben foglalkozott a Soros-birodalom befolyásával a kábítószerügyben.
A Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) 1994 óta közel 200 millió dollárt fordított drogreformok elérésére.
Az összegből a legtöbb támogatást a Drug Policy Alliance nevű szervezet kapta. Ethan Nadelmann, a szervezet vezetője büszkén vállalta, hogy évtizedeken keresztül dolgoztak együtt Sorossal, aki szerinte „történelmi” jelentőségű szerepet vállalt a drogreformok terén. A Drug Policy Alliance továbbra is élvezi Soros bőkezű anyagi támogatását. 2019-ben valamivel több mint 80 ezer dollárt kapott.
A kábítószer ügye Soros fiát, Alexander Sorost is érdekli. 2019-ben a második Párizsi Békefórumon beszélt az OSF törekvéseiről.
„A Nyílt Társadalom Alapítványok régóta kiveszi a részét a drogosok megvédéséből, ugyanis tudjuk, hogy közvetlen kapcsolat van köztük és a legdemokratikusabb társadalmak között, mivel ezek azok a helyek, ahol a legsebezhetőbbeket leginkább humánusan kezelik”,
fogalmazott a trónörökös.
Fotó: V4NA
De mi állhat a Soros-klán törekvései mögött?
Pierre-Antoine Plaquevent francia politikai elemző, a „Soros és a nyílt társadalom, a globalizmus metapolitikája” (Soros et la société ouverte, métapolitique du globalisme) című könyv szerzője szerint többek között üzleti okokat kell keresni.
„Az első cél a gazdasági, ez a legjövedelmezőbb ágazat az emberkereskedelem mellett. Ezután a társadalmi kontroll következik, a legalizálás, az általánosítás és a kábítószer-fogyasztás olyan népességet hoz létre, amely már képtelen megvédeni magát.
Ez olyan általános társadalmi elfogadottságot eredményez, amely sokkal nagyobb, mint azokban a társadalmakban, amelyeket Soros „zárt társadalmaknak” nevez, amelyeknek még mindig vannak geopolitikai és pszichológiai védelmi képességei”, fogalmazott.
(A borítóképen Soros György. Fotó: Brendan Smialowski/AFP)
