Habár az Egyesült Királyság már 2020. január 31-én elhagyta az Európai Uniót, a felek szerdán ismét tárgyalóasztalhoz kényszerültek. Az éveken át tartó megbeszélések és a brexitet követő tizenegy hónapos átmeneti időszak sem volt elég tehát arra, hogy mindkét félnek kedvező helyzet jöjjön létre. A szerdai megbeszélésen a brexitmegállapodáshoz csatolt észak-írországi protokoll miatt bekövetkezett problémákra keresik a megoldást a tárgyalópartnerek, ám az utóbbi napokban tett ellenséges megjegyzéseiket tekintve közel sem olyan biztos a kompromisszum.
– Az Európai Unió jogi lépésekről és büntetőintézkedésekről szóló fenyegetései nem könnyítik meg az észak-írországi vállalkozások és fogyasztók életét
– jelentette ki határozottan David Frost brit brexitügyi miniszter válaszul Maroš Šefčovič a The Telegpraph brit napilapnak adott interjújára. Az Európai Bizottság alelnöke nyilatkozatában közölte:
– Az EU nem fog visszariadni attól, hogy gyorsan, szigorúan és határozottan lépjen fel Nagy-Britanniával szemben, ha az ország ismét megszegi jogi kötelességeit.
Fotó: MTI/AP/Daily Telegraph/Eddie Mulholland
A csatározás nem most kezdődött: az EU már márciusban jogi eljárást indított az Egyesült Királyság ellen, amiért Boris Johnson brit miniszterelnök egyoldalúan meghosszabbította a türelmi időt, amely alatt még nem kezdődik meg az Angliából, Skóciából és Walesből Észak-Írországba tartó áruk ellenőrzése. A brit kormányfő lépésére azért volt szükség, mert
az észak-írországi protokoll hatására zavar keletkezett a kereskedelemben: az áruk késve érkeztek, a polcok üresen álltak az északír üzletekben.
Az éveken át tartó brexittárgyalások egyik legnagyobb kihívását az jelentette, hogy a felek elkerüljék az Ír-szigeten belüli fizikai határ visszaállítását, hiszen az Ír Köztársaság és Észak-Írország között évek óta semmiféle ellenőrzés nincs. Vámhatár felállítása nélkül viszont az Egyesült Királyságnak egyfajta hátsó bejárata lett volna az Európai Unió egységes piacához, mivel Írország az unió tagállama. A megoldást végül az észak-írországi protokoll jelentette, amely nem az Ír-szigeten, hanem Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között, az Ír-tengeren alakított ki vámhatárt.
A koronahű északír unionisták azonban közel sem elégedettek az eredménnyel, mivel úgy látják, hogy a brexitmegállapodás elszakítja őket az Egyesült Királyság többi részétől.
Elégedetlenségük tavasszal évek óta nem tapasztalt erőszakos tüntetésekbe és összecsapásokba torkollott, a kialakult zűrzavart pedig csak tetőzte, hogy Arlene Foster első minisztert saját pártjának tagjai lemondásra kényszerítették.
Az északír kérdésre a pénteken kezdődő, cornwalli G7-csúcson is igyekeznek majd megoldást keresni a világ vezetői. A találkozón részt vevő Joe Biden amerikai elnök – aki híresen büszke ír felmenőire – várhatóan figyelmeztetni fogja Boris Johnsont, hogy a brit–amerikai kereskedelmi megállapodást veszélyezteti, ha a helyzet megoldatlan marad.
